Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. V. kötet (Budapest, 1921)

S2 Perjogi Döntvénytár. sek oly lényegesek, hogy azok megdöntése esetén — az alperesekre nézve — az alapperbeli ítéleteknél kedvezőbb ítélet volna hozható. A felülvizsgálati kérelemben ez irányban felhozott új tényállításokat pedig a Pp. 535. §-a alapján figyelembe venni anynyival kevésbé lehet, mert az alpereseknek módjában állott volna, ebbeli kérelmüket és ténybeli előadásukat a tárgyalás folyamán a Pp. 573., 484. és 245. §-ai alapján a jegyzőkönyvhöz melléklendő irattal megállapítani, amit azonban szintén elmulasztottak. A fellebbezési bíróság tehát nem sértett jogszabályt, midőn alpereseket perújítási kérelmüknek ezen részével elutasította. - V. ö. Perj. Dt. II. 408. 5z. és jegyz. . * ' . «ir: 37. Annak megállapítása, hogy valamely forrásvíz a vízjogról szóló 1885 : XXIII. tc. 10. §-a értelmében a telektulajdonos szabad rendelkezése alá esik-e? közigazgatási eljárásra tartozik, amelynek a vízlevezetési szolgalom korlátozása iránti pert meg kell előznie. (Kúria 1918 márc. 6. P. I. 6503 1917. sz.) A Kúria: A felülvizsgálati kérelmet elutasítja. Indokok: A nem vitás perbeli tényállás szerint, a felperes lelkén felbugyogó hővízforrás vizének egy részét egy akna fogja fel, s ebből egy külön csövön az alperes fürdőtelepére folyik. A felperes kereseti kérelme annak bírói kimondására irányul, hogy a hőforrás vizének levezetésére a jelenlegi állapot épségben tartása melleit, az alperesnek nincs joga a fürdőjébe vezetendő hővíz mennyiségét erőművi úton, mesterséges eszközök alkalmazásával fokozni, s ezáltal a szolgalmi jog terjedelmét növelni. Az alperes a Pp. 180. §-ának 1., 2. és 3. pontjai alapján pefgálló kifogást emelt, mert a hőforrás vízének miként leendő kihasználása iránt közigazgatási eljárás van folyamatban, ebben az eljárásban pedig a magy. közigazgatási bíróság 5255 1912. számú határozatával Budapest főváros polgármesterét annak megállapítására utasította, hogy a hőforrás vize az 1885 : XXIII. tör-