Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. V. kötet (Budapest, 1921)

Perjoqt Döntvénytár. 30. Az egyik peres fél joghatályosan csak az elleniéinek és saját magának eskü .alatti kihallgatását kérheti, a másodrendű alperes által saját pertársának eskü alatti kihallgatása iránt előterjesztett kérelem tehát töruényszeníen ajánlott bizonyításnak nem tekinthető. (Kúria 19ix nov. -27. P. IV. 3470. sz.) A Kúria: Mindkét alperesi felülvizsgálati kérelmével elutasítja. indokok: A felhívott 3 F. alatti különirat tartalmából kivehetően a másodrendű alperes az elsőrendű alperesnek eskü alatti kihallgatását is kérte és pedig arra, hogy az ügylet, tehát az A) alatti szerződés feltételesen, vagyis az elsőrendű alperes által a perben állított feltétel kikötése mellett jött létre. Ennek valósága esetén ez a körülmén) a per eldöntése szempontjából nem lenne közömbös s így a fellebbezési bíróság állal e bizonyításnak mellőzésére nézve is felhozott az az indok, hogy az a per eldöntése szempontjából közömbös, helyt nem álló ugyan : mindazonáltal a fellebbezési bíróság az elsőrendű alperesnek jelzet! eskü alatti kihallgatásának mellőzése által az ügy eldöntésérc befolyással bíró jogszabályt még sem sértett, mert a fellebbezési bíróság azt a tényállást, hogy az A) alatti okiratba foglalt ügylet a felperes és az elsőrendű alperes között véglegesen és minden feltétel kikötése nélkül az okirat tartalma szerint jött létre, az erre nézve kihallgatott tanuk vallomása alapján állapította meg. az elsőrendű alperesnek ez irányban eskü alatti kihallgatását tehát ebből az okból, de azért sem volt köteles elrendelni, meri az egyik peres fél joghatályosan csak az ellenfélnek és saját magának eskü alatti kihallgatását kérheti, a másodrendű alperes által saját pertársának eskü alatti kihallgatása iránt előterjeszteti kérelem tehát törvényszerűen ajánlott bizonyításnak nem tekinthető. = A Pp. nem zárja ki, hogy a fél az ő pertársának vallomását bizonyítékul felhisználharsa ; s ha tanuként ki nem hallgatható, ügyfélként kell őt kihallgatni. 4