Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. V. kötet (Budapest, 1921)

38 Perjogi Döntvénytár. riában, hanem Magyarországon igénybe vett árúra vonatkozó döntést tartalmaz, az NB/3. alatti levél pedig ugyanoly jogi következtetéseket tárgyát, mint a már fent figvelembe vett G) alatti, (3. P: 1682, 1918. sz.) A Kúria: Az alperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja, ellenben a felperes csatlakozási kérelmére a perbíróság illetékességét a Pp. 32. £-a alapján is megállapítja és az alperest arra kötelezi, hogy a felperesnek 15 nap alatt lObO K felül\izs.üálati eljárási költséget fizessen. indokok: A jogi személynek abbeli jogi jellegén, hogy vagyonjogi jogoknak és kötelezettségeknek alanyává válhalik, nem változtat az a körülmény, hogy a jogi személy egyszersmind hatóság vagy hatósági közeg, illetőleg szerv. Ebből viszont következik, hogy a jogi személy jellegével felruházott szerv különös törvényinlézkedés hiányában az általa vállalt vagyonjogi kötelezettségért a polgári bíróságnál perbevonható ; mert a vagyonjogi perek elbírálása a polgári bíróságok hatáskörébe tartozik. Mivel pedig a fellebbezési bíróság ítéletének meg nem támadott tényállása szerint az alperes a 4. alatt csatolt osztrák miniszteri rendelet 2. §-a értelmében jogi személvnek van nyilvánítva, alaptalan a felülvizsgálati kérelemnek az a panasza, hogy az alperes ui'nt hatósági szerv ebbeli minőségnél fogva csak akkor v ' olgári bíróság előtt perbevonható az őt teri: i kötelezettségek teljesítése végett, ha ennek a szervnek vagyonjogi perei kifejezetten a polgári bíróságok hatáskörébe volnának utalva. Az alperesnek az a további felülvizsgálati panasza sem alapos, hogy a fellebbezési bíróság az alperes szervezetéről szóló osztrák miniszteri rendelet 25. ^-a ellenére állapította meg a polgári bíróság hatáskörét, noha ez a 25. §. az alperes ellen támasztható vagyonjogi követelések elbírálását az osztrák közélelmezési hivatalnak, tehát közigazgatási hatóságnak hatáskörébe utalta. Az osztrák közélelmezési hivatal által az érdekelt miniszterekkel egyetértőleg 1917 szept. 25-én kelt rendelet 24. és 25 §-ainak egybevetéséből kitűnik, hogy maga a rendelet is különbséget tesz az alperesnek határozatai, végzései és rendelkezései, valamint az egyes cukorgyáraknak e határozatok, végzések és rendelkezések alapján az alperessel szemben keletkezett vagyonjogi kötelezettségei és ugyanezen cukorgyáraknak a rendelet 23. §-a szerint részesedési jutalékai, mint az alperest terhelő vagyonjogi kötelezettségek között. S míg az előbbiek ellen panaszjogot biztosít a közélelmezési hivatalhoz, addig az említett