Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. V. kötet (Budapest, 1921)

Perjogi Döntvénytár. zárja. Megállapítást nyer azonban az elsőbíróság illetékessége a Pp. 31. %. -1. bek.-ben foglalt azon szabály alapján, hogy bejegyzett kereskedőnek üzlete körében történt eladásból származó követelését az utolsó megrendeléstől számított két éven belül telepe helyének bírósága előtt is perelheti, ha a kö\etelés alapjául szolgáló megrendelést és az árú tényleges át\ ételét okirattal igazolja . mert eme törvényszakasz nem feltételezi azt. hogy az alperes kereskedő (iparos) legyen; a fennforgó esetben nem vitás, hogy a követelés a felperes üzleti köréhez tartozónak tekintendő, ez ;i követelés eladásból származik, mert az árúknak állami igénybevétele nem egyéb, mint az árú tulajdonosának állami kényszerítése arra, hogy az árút az állam által meghatározott szervnek vagy személynek az állam által, vagy az általa kijelölt szerv vagy személy által meghatározott árban átengedje, ez tehát a kényszereladás egy neme, amelynél fennáll az állam által kijelöli szerv, vagy személy vétélárfizetési kötelezettsége; az idézett perjogi szabály szempontjából tehát megállapítható, hogy az igénybevétel az árú tulajdonosa részéről valóságos eladás; a jelen követelés alapjául szolgáló megrendelés és az árú tényleges átvétele fennforog, utóbbi az igénybe vételnél sem vitás a felek közt, a megrendelést pedig pótolja az igénybevételnél történő áJlam avagy az ezáltal megbízott szerv vagy személy ténykedése, hog\ ez megtörtént, az a felek közt nem vitás, okiratszerűen pedig magának az alperesnek C) a. leseiéből állapítható meg, a C) a. levélben is esak azt követeli az alperes, hogy az igénybe vett cukorra vonatkozóan a felperes igazolja kizárólagos jogigényét, mely kérdés a jelen peres ügyben már nem az illetékesség eldöntésének, hanem csak az alperes érdemi védekezése keretébe tartozhatik : a C) alatti levél tartalmának és kelelének figyelembe vételével az a tény is megállapítást nyer, hogy a telperes a jelen pert a fentidézett szabály szerinti két éven belül indította még : ezek szerint a Pp. 31. §. i. bekezdésében megkívánt valamennyi törvényes fellétel fennforogván, az elsőbíróság illetékessége a jelen perre \onatkozóan megállapítandó volt. Eme jogdöntés mellett mellőzte a tábla a felperes által arra vonatkozóan ajánlott bizonyításfelvétel elrendelését, hogy a Pp. 27. ,^-ában foglalt az az előfeltétel, hogy a bíróság területén létezik az alperesnek lefoglalható vagyona fennforog-e. Az alperes észrevételeihez mellékelt okmányokat mint új bizonyítékokat, a tábla azért nem vette figyelembe, mert az NB/i. alatti nem vonatkozik hasonszerű esetre, mivel nem megtérítési kötelezettségre, hanem nyerseukor kiutalására és ennek mennyisége kérdésére vonatkozik: az NB/%; alatti az osztrák joirszabálv értelmezésénél fel nem használható, inert nem Auszt-