Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. V. kötet (Budapest, 1921)

:>2 Perjogi Döntvénytár. nak ez a parancsoló rendelkezése analógia útján sem értelmezhető akként kiterjesztően, amiként azt az anyagi jogszabályok körében érvényesíthető időelőttiségi kifogásra nézve a Kúriának 32. számú polgári döntvénye megengedi. Ennélfogva a perújítási keresetet abban az esetben is vissza kell utasítani, ha az újított per tárgyalása közben, az elsőbírósági ítélet hozatala előtt, az alapperbeli ítélet jogerős lett. (Kolozsvári tábla 1917 aug. 27. P. III. 931. sz.) * * = Ezzel szemben áll pld. az a gyakorlat, mely szerint a megelőző iparnatósági eljárás hiánya vagy a kereset beadásakor hiányzó hatáskör, illetékesség, perképesség, törvényes képviselet stb.. a per során pótolható. Ez a döntés oda vezet, hogy ugyanaz a perújítási kereset időelőtti is, meg el is késett. 22. Az 1907 : XIX. tc. 82. §. 1. bek. szerinti pergátló körülmény szempontjából a hatóságilag elrendelt óvórendszabály alatt, nem valamely törvényileg előirt általános, hanem a hatóság által külön az illető üzemre nézve elrendelt óvórendszabály értendő. (Kúria 1918 szept. 23. P. VI. 1133. sz.) 23. Az 1907 : XIX. tc. 82. §-. 1. bek. szerinti pergátló körülmény fennforgása ugyané tc. 3. §-a értelmében, ki van zárva, ha az alperes gyártulajdonos ugyan, a felperes azonban nem az ő gyári vállalatában, hanem mezőgazdaságában, mint mezei munkás volt alkalmazva. (Kúria 1917 febr. 1. P. VI. 7287/1916. sz.) * M = V. ö. Perj. Dt. III. 28., 118. és II. 110. sz.