Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. V. kötet (Budapest, 1921)

30 ./'ei\jogi Döntvénytár. rések az évenkint fizetett összeget, illetve annak valamely részét a kereseti ingatlanok haszonbére fejében rótták le, ez a körülmény az alperes részére az ügy érdemében kedvezőbb határozatot nem eredményezhetett volna. (Pp. 563. §. 11. pont.) Alaptalan tehát alperesnek a felülvizsgálati kérelemben előterjesztett az a panasza, hogy az ítélőtábla eljárási szabályt sértett akkor, amikor a perújító alperesnek a részéről felhozott és már többször említett tényállításoknak a bizonyítására szolgáló bizonyítékok alkalmazása nélkül döntölt a perújítás kérdésében. A megállapított tényállás szerint az alperes perújítási keresetének a második alapja az, hogy alperesnek az alapperben nem használt olyan új bizonyítékai vannak, amelyek az alapperben felhozott s ellene szóló bizonyítékokat fogják megingatni. A keresetnek az ítélőtábla ítéleti indokolásában felhívott II. alatti része szerint alperesnek a tényállításai és bizonyítékai arra vonatkoznak, hogy az alapperben kihallgatott egyes tanuknak a vallomásai vagy legalább a vallomásoknak egyes részei hitelt nem érdemelnek. A perújítási eljárásban annak a mérlegelése, hogy az alapperbeli lanu hitelt érdemlőségére vonatkozó egyes tényállítások, valóságuk esetén, a tanú vallomásának a hiteltérdemőségére bírnak-e. és ha igen, minő befolyással, a tanúvallomások mérlegelésére jogosított bíróságnak a hatáskörébe tartozik s a felülvizsgálati bíróság rendszerint csupán arra terjeszkedhetik ki, hogy vájjon a tényállást megállapító bíróság azokat az. okokat, amelyek az ő meggyőződését előidézték, az ítéletben tüzetesen előadta-e. (Pp. 270. §.). A kereset II. 3. és 5. tételei alatt a B. György és B. Györgyné tanuk alapperbeli vallomásainak a meggyengítésére vonatkozó új tényállításokra nézve az ítélőtábla tüzetesen előadja azokat az okokat, amelyek őt arra a meggyőződésre vezették, hogy ezek az állított tények valóságuk esetén sem alkalmasak arra, mikép az ítélőtábla B. Györgyöt a jelen perben érdekelt tanúnak lássa. Igaz ugyan, hogy az ítélőtábla ezt csak B. Györgyre nézve állapítja meg, B. Györgynére nézve pedig nem, ámde emiatt a szabálytalanság miatt a Kúria nem találta helyénvalónak azt. hogy az ítélőtáblát ítéletének a feloldása mellett ennek a szabálytalanságnak a helyrehozására utasítsa, mert a perújítási kereset szerint B. Györgynét alperes ugyanabból az okból tartja érdekeltnek, mint amelyből B. Györgyöt, a dolog természete szerint azt kell tehát feltenni, hogy ha a férj vagyonára vonatkozó tényállítás nem volt elég ok arra, hogy az ítélőtábla a férjet érdekelt tanúnak tartsa, nem elég ez a tényállítás arra sem, hogy a feleségnek mint tanúnak az érdekeltsége megállapíttassék. Perújító alperes K. I. alapperbeli tanúnak a hiteltérdernlő-