Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. V. kötet (Budapest, 1921)

Perjogi Döntvénytár. cikkre, hanem az alperes üzemének veszélyes voltára is alapította, mert az 1907: XIX. le. általában véve, valamint annak 81. és 82. $-ai kiváltképen, az annak szabályozása alá vont összes veszélyes üzemek munkaadóira és alkalmazottaira alkalmazandók. (Kúria 1918 febr. 12. V. VI. 5903 1917. sz.) A Kúria: A felperest felülvizsgálati .kérelmével elutasítja. indokok: Felperes felülvizsgálati kérelmében azt panaszolja,, hogy a fellebbezési bíróság helytelenül alkalmazta az eljárás megszüntetésére vonatkozó alaki jogszabályokat, valamint a kártérítésre vonatkozó anyagi jogszabályokat és iratellenesen adta elő a tényállást. E panasz egyik irányban sem bír jogos alappal. Ugyanis az 1907 : XÍX. tc. 82. §-ában megszabott perelőfeltételt nem bármely, hanem csak az ott megjelölt különleges büntetőbírósági ítélet képezi, aminek magyarázata a törvényjavaslat indokolása szerint az, hogy a baleseti biztosításnak kizárólag a munkaadók költségén való kötelező szabályozása révén a törvény az alkalmazottaknak a viszonyok állal megengedett teljes mérvű és minden tekintetben biztosított kártalanítást nyújtván, igazságosnak és méltányosnak látszik, hogy a munkaadók felelősségüknek a törvény 81. és 82. §-aiban megállapított esetein kívül és illetőleg kártérítési kötelezettségük alapjának lényleges ennforgása nélkül, az alkalmazottak állal ok nélkül zaklatásoknak és a peres eljárásból folyó költségeknek kitéve ne legyenek. Tehát a bíróságnak már e perelőfeltétel megbírálásánál vizsgálnia kell azt, hogy a büntetőítélet megfelel-e az id. tc. 81. és 82. ,^-ainak, mert ha ennek nem felel meg, akkor fennforog a Pp. 180. §. 2. pontjában említett pergátló körülmény, amelyet az utóbb idézett szakasz utolsó bekezdése szerint az eljárás bármely szakában hivatalból figyelembe kell venni, a Pp. 499. £ második bekezdése szerint még akkor is, ha az elsőbíróságnak afelől hozott határozata jogerőre emelkedett. Minthogy pedig a beadott büntetőbírósági ítélet szerint az alperes alkalmazottja nem a törvényben körülírt minősített, hanem csak közönséges gondatlanság miatt lett bűnösnek kimondva, a fellebbezési bíróság nem sértette meg a panaszolt eljárási szabályt azáltal, hogy a pergátló körülmény fennforgását megállapította. De nem alkalmazta helytelenül a kártérítésre vonatkozó anyagi jogszabályt sem a fellebbezési bíróság: ugyanis a fenti döntésnek egyáltalán nem áll útjában az, hogy a felperes kárté-