Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. V. kötet (Budapest, 1921)
Perjogi Uó n l vénytá r. és 3000, így összesen 7000 csomag mennyiség nek alapul vétele mellett lett a számlákban feltüntetve, az alperesnek a bírói egyezség megkötése alkalmával még inkább érdekében és kötelességében is állott az üzleti könyvek adatainak a megtekintése annak a megállapíthatása végett, hogy a felperes kereseti állítása a megrendelt árú mennyiségére vonatkozóan a valóságnak megtélel-e, mivel arra nézve, hogy a teljesítés iránt indított keresetben érintett ügylet a vitatolt tartalommal jött-e létre, egyedül az üzleti könyvek adataiból nyerhetett az alperes kellő tájékozást, már pedig ezek az adatok az alperes állandó birtokában lévén, ő az általa vitatott tévedésről a közönséges gondosság mellett is már az alapperben tudomást szerezhetett s illetve oly helyzetbe juthatott, hogy az újított keresetének alapjául vett tévedést már az egyezség megkötése előtt kifogásként érvényesíthette volna; minthogy továbbá az alperesnek közvetlenül rendelkezésére álló ténybeli, illetve bizonyító adatokkal szemben a tévedés fennforgására nézve harmadik személytől nyert tájékozódás elfogadható bizonyítékul nem szolgálhat abban a kérdésben, hogy az alperes az állított tév edésről, avagy megtévesztéséről csak később, jelesül az egyezség megkötése után nyert tudomást és hogy csak azután jutott abba a helyzetbe, hogy tévedését kifogásként érvényesíthesse, ezeknél fogva a Kúria úgy találta, hogy az alperessel szemben a perújításnak törvényes előfeltételei hiányoznak, a fellebbezési bíróságnak az ezzel ellentétes jogi álláspontja tehát nyilván téves és perjogi szabályba ütközik, következéskép a felperes e tárgyú felülvizsgálati panasza alapos, az alperes peíújítási keresetét tehát a Pp. 571. §-a alapján hivatalból visszautasítani s az alperest a Pp. 543. illetve 425. és 508. §-ai alapján a felperesnek alaptalanul okozott elsőbírósági, valamint a fellebbezési s felülvizsgálati eljárási költségek megfizetésére kötelezni kellett. = V. ö. Hj. Dl. II. 178. 17. \z 1907:XIX. tc. 82. §. 1 bek. szerinti pergátló körülmény fennforog, ha az alperes alkalmazottja nem a törvényben körülírt minősített, hanem csak közönséges gondatlanság miatt lett bűnösnek kimondva. Ennek nem áll útjában az, hogy a felperes kártérítési keresetét nemcsak az 1874: XVIII. t-