Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. V. kötet (Budapest, 1921)

Perjogi Döntvénytár. a törvény. ;i <rleí'oiilalt kövelelés» alatt, melynek behajtására ügygondnok rendelhető ki, csak olyan követelést ért, mely a kirendelést kérő hitelező javára vagy az ő javára is le van foglalva, de semmi esetre sem olyant, melyet ez a hitelező egyáltalán le nem foglaltatott, aminthogy ez már abból is következik, hogy az ügygondnok több jogot nem érvényesíthet, mint az, akinek érdekében ügygondnokká kirendelve lett. A dolog természete szerint ugyanennek kell állania a szolgálali illetményeknek az ügygondnok kirendelését kérő hitelező javára lefoglalt és az ő javára le nem foglalt részletei tekintetében, mivel az utóbbiakon ennek a hitelezőnek épűgy nincs végrehajtási zálogjoga, mint a javára le nem foglalt más követelésen. Egyébiránt a végrehajtási bíróságnak a felperest ügygondnokul kirendelő, s az ő felperességét megállapító végzése is világosan csak a végrehajtást szenvedőt az alperessel szemben megillető és végrehajló fentidézeti rendelvényével letiltott fizetésének és egyéb járandóságának a behajtására jogosította fel a felperest. Ami a joggyakorlatban érvényesülő azt az álláspontot illeti, •hogy a lefoglalt követelés behajlására kirendelt ügygondnok, nemcsak az Ő kirendelését kérő, hanem a többi végrehajtat*') érdekében is köteles eljárni: annak is csak ama követelésre nézve van helye, melyen a kirendelést kérőnek és a többi végrehajlatoknak a zálogjoga találkozik; és ez voltaképen csak annyit jelent, hogy az ügygondnok nem szorítkozhatik a lefoglalt követelés csak olyan részösszegének a behajlására, mely a kirendelést kérő hitelező \égrehajtási követelésének a fedezésére elég, hanem köteles a lefoglalt egységes követelést valamennyi végrehajtató érdekében, egészében behajtani és nem áll jogában az egységes követelést részekre bontani. Ámde ez az ügygondnoki hatáskör nem terjedhet ki a végrehajtást szenvedőnek olyan követelésére, melyen a kirendelést kérő. tehát az ügygondnok által voltaképen képviselt hitelezőnek végrehajtási zálogjoga egyáltalán nincsen és melyre nézve e szerint ez a hitelező az ügygondnok kirendeléséi nem is kérhette. Ennélfogva a felperesi ügygondnoknak hatásköre az általa le nem foglalt fizetési részletek behajlására annál kevésbé terjedhet ki, mert a havonkinli részletekben fizetendő tisztviselői járandóságnak egyes havi részletei a behajthatóság szempontjából önálló követelések s azoknak egységessége meg nem állapítható. Ezekből kitűnően tehát nincsen megállható alapja felperes ama felülvizsgálati panaszának, hogy a fellebbezési bíróság a Vht. 124. §-ának és az e §. értelmezésére a joggyakorlatban kifejlődött szabályoknak helytelen mellőzésével, valamint az I. alatti