Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. V. kötet (Budapest, 1921)

106 Perjogi Döntvénytár. kirendelő végzés ellenére utasította el felperest keresetének uz 1916 május 19-ike előtt lejárt illetményi részletekre vonatkozó részével. Helytelen felperesnek az a felülvizsgálati én élése is, hogy mivel ő voltaképen a végrehajtást szenvedőnek kényszerengedni én vese is. ennélfogva megilleti Őt a végrehajtást szenvedőnek az alperessel szembén fennálló minden joga és éhből folyóan épúgy hajthatja he az 1916 május 19-ike elölt lejárt, de alperes által még ki nem adott illetményi részleteket, mint azt a végrehajtást szenvedő maga tehetné. A lefoglalt követelés kényszerengedményezése ugyanis csak akkor áll be, ha azt a végrehajtató hitelező a Mit. 123. §-ának első bekezdése értelmében magára végrehajtásilag átruháztatla. amidőn azonban a végrehajtatóra átszállt követelést csak ő hajthatja he és a behajlás céljára ügygondnok kirendelésének sem szüksége, sem helye nincsen. Ha azonban a lefoglalt követelésnek ily végrehajtási átruházása nem történt és a követelés behajtására a Vht. 124. érteiméhen ügygondnokot rendellek ki, akkor a követelés továbbra is a végrehajtást szenvedőé marad, csakhogy ennek a jogán most már a ügygondnok is jogosítva van a követelés behajtására, amel) behajlás célját/ól a végrehajtást szenvedőnek teljes jogköre illeti meg ugyan az ügygondnokot, de csupán az ő kirendelését kérő hitelező javára lefoglalt követelés tekintetében, míg a végrehajtást szenvedőnek olyan követelésére, dletőleg a jelen esetben olyan illetményi részletére nézve, méhen az előbb említett hitelezőnek végrehajtási zálogjóga nincs, a végrehajtást szenvedő jogait a kirendelt ügygondnok nem gyakorolhatja. he alaptalan felperesnek az a felülvizsgálati panasza is. hog\ a fellebbezési bíróság a felperesség hiányát hivatalból, tehát szabályellenesen vette (Uyelembe. Mert eltekintve attól, hogy alperes e részben kifogását a 15. sorsz. előkészítő iratban kimerítően előterjesztette és ennek az előkészítő iratnak a tartalmát a fellebbezési bíróság ítéletének indokolása szerint a tárgyaláson élőszóval is előadta, a lelperességnek, vagy is a keresetileg érvényesíteti követeléshez való jogosultságnak a kérdése az anyagi jog körébe vág, már pedig a híróságnak az anyagi jog szabályát akkor is alkalmaznia kell, ha a fél, kinek az perbeli álláspontját megállapítja, arra egyáltalán nem \ag\ csak hiányosan, avagy hibásan hivatkozott is. A Kúria a kereset főtárgyára nézve a kifejtett okokból, a felülvizsgálati eljárás költségére nézve pedig a l'p. 508. és 543. §-ai értelmében határozott a rendelkező rész szerint. Az előadottakban kifejezésre jutott jogi álláspontnál fogva