Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. V. kötet (Budapest, 1921)

84 Peijogi Döntvénytár. kozási és így felfolyamodási jogosultsága nincs. Ily joga csak a sorrendi tárgyalástól kezdődően lehet, mert csak ekkor dönt a bíróság az elsőbbségi igény alapossága felett. (Kúria 1919 szept. 2o. Pk. V. 710. sz.) = Fellebbviteli joga a részvényesnek a cégbíróság végzése ellen Ü. L. 1910. 14. sz. mell. — Irodagondnoknak illetékügyben- Jogt. Közi. 1895. mell. 378. — Jelzálogtulajdonosnak Mj. Dtár IX. 475., 198. — Jelzálogos hitelezőnek Mj. Dtár IX. 176. Perj. Dtár II. 383., 384. — Ügyésznek a törvényesítésí perben Perj.Dtár II. 248. — Tanúnak Perj. Dtár II. 275. — Zárgondnoknak Perj. Dtár I. 39., III. 106. — Ügygondnoknak Perj. Dtár I. 187., II. 385. — Cég elleni ügyben Jogt. Közi. 1896., 3. és Perj. Dtár IV. 16. — A bíró kizárása kérdésében Perj. Dtár III. 40. — A kielégítési sorrend kérdésében Perj. Dtár III. 175. — Örökösödési eljárásban Perj. Dtár II. 508., V. 26. — Pénzbírság kérdésében Perj. Dtár III. 62., IV. 97. — Üewédet költségben marasztaló határozat ellen Perj. Dtár III. 194. — V. ö. Kovács, Pp. magy. II. k. 620. 1. VII. jzt. 69. A perköltség mérvének a kérdésében a peres felet képviselő ügyvédnek fellebbezési joga nincs. (Kúria 1918 okt. 2., P. II. 2163. és 1920 febr. 17., P. II. 1571/1919. sz.) = A megbízó a megítélt perköltséget az ügyvéd beleegyezésével%\ nem engedheti Perj. Dtár I. 393. — Nincs helye annak, hogy az ügyvéd által képviselt, pernyertes fél halála esetében, a perköltségben marasztalt'fél azt a hagyaték javára letétbe helyezze Perj. Dtár III. 92. — A perköltségkövetelés lefoglalása esetében az ügyvéd igénypert indíthat Perj. Dtár II. 171. — A megítélt perköltség behajtása végett a végrehajtás az ügyvéd kérelme folytán az ő javára rendelendő el Perj. Dtár II. 276. és az így elrendelt végrehajtás elleni sikeres felfolyamodás költségei az ügyvédet terhelik Perj. Dtár III. 148. — A behajtott és letétben levő perköltséget nem lehet az ügyvéd beleegyezése nélkül a megbízó kezéhez kiutalványozni Perj. Dtár IV. 160. sz. — A Ppé. 18. í. utolsó bek. alapján kifejlődött ez a gyakorlat az ügyvédnek a perköltségre vonatkozó jogát (és nemcsak érdekét) kétségtelenné teszi, a felemelést célzó fellebbviteli jogosultság megtagadása pedig ezzel feltűnő ellentétben áll. Hiszen még a közönséges mellékbeavatkozónak is van fellebbviteli joga, holott neki nem jogot, hanem csak jogi érdeket kell kimutatnia. (Pp. 84., 88. §.)