Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. IV. kötet (Budapest, 1919)

fartaloinmutato. xxxv Lap és egyéb előmunkálatok teljesítése jogi szakképzettséget ís igényel, s így abban áz esetben, ha azokat ügyvéd végzi, azok e minőségéből kifolyó teendőknek tekintendők, tehát . az azokból származó követelések elbírálásánál az ügyvédi rendtartás szabályai tartandók szem előtt : és így az a körülmény, hogy felperes a követelést provízió címén is igényli, nem állhatja útját annak", hogy az ügyvédi jutalomdíj címén, és pedig külön kikötés nélkül is ítéltessék meg. — 11. A rendes évi fizetéssel alkalmazott uradalmi ügyész e díjazás ellenében, vonatkozó ellenkező kikötés hiányában, minden, az uradalmat érdeklő jogi munkálatokat elvégezni tartozik 203 179. Az ügyvédi rendtartás 54. §-a alapján joga van az ügyvédnek a kölcsön kieszközlése körül felmerült kiadásain felül, eredménytelen tevékenységének a díjazását is követelni, ha nem jött létre oly megegyezés, hogy a kölcsön ki nem eszközölhetóse esetére az ügyvéd díjazást egyáltalán nem igényelhet, — és ha a kölcsönt rajta kívül > eső okból nem volt képes kieszközölni 204 180. Az ügyvéd, aki a megbízó jogügyeinek ellátására évi átalányösszegnek ellenszolgáltatása mellett akként vállalkozott, hogy munkájáért külön díjakat fel nem számíthat, az általa megbízott helyettesnek munkadíj fejében fizetett összeg megtérítése hánt ügyfelével szemben jogosan igényt nem támaszthat k205 1S2. Az a megállapodás, mely szerint az ügyvéd a szövetkezet peres és perenkívüli ügyeinek állandó ügyvédi ellátására évenkénti 400 K, később 600 K tiszteletdíj és készkiadásainak megtérítése ellenében vállalkozik, csak a szövetkezetnek rendszerinti ügymenetével kapcsolatban előforduló peres és perenkívüli ügyeire vonatkozik 209 187. Az ü. rdts. 72. §-a nem zárja ki, hogy az ügyvédi díj megítélése iránt indított perben a kártérítési kötelezettség figyelembe vétessék, annyiban, amennyiben az ügyvéd mulasztásából vagy hibájából sikerre nem vezetett és!^e perben érvényesített ügyvédi munkadíj és költségkövete-/ lésről van szó, mert nem volna az ügyvédi rdts. szellemével összeegyeztethető, hogy amidőn az ügyfél az ügyvéd mulasztása vagy hibája miatt jogos igényét nem érvényesítheti, az ügyfél ennek e célra "nem vezetett pernek a költségeit egyedül azon az alapon viselje, mert a kártérítéshez való joga elévült 213 192. Az 1871 : XXXIV. te. 46. és 58. §§-nak egybevetett tartalma nem hagy fenn kétséget az iránt, hogy a törvény a képviselt felet is arra jogosította fel, miként az őt képviselő ügyvédnek felmerült díját, valamint kiadását bíróilag és ítéletilég megállapíttassa 216 201. Az ü. rdts. 57. íj-a nem zárja ugyan ki, hogy a megbízó fél az ügy tárgya értékének valamely' meghatározott részértékét kösse ki az ügyvéd díjai s kiadásai megtérítésére s megjutalmazására ; ez azonban csak akkor köthető ki.ha a díjlevélben úgy az ügy tárgyának az értéke, mint a kikötött hányadrész értéke is összegszerűleg tüzetesen meg van határozva o<>9 202. Abban az esetben, amikor az ügyvédi járandóság tekin-