Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. IV. kötet (Budapest, 1919)

XXXVI Tartalommutató. Lap tétében az ügyvéd nem az általa képviselt féllel, hanem harmadik személlyel köt előleges megállapodást, ennek érvényessége nincs okirati kényszerhez fűzve 223 209. A társas viszonyban levő ügyvédek által együttesen foly­tatott ügyekből kifolyóan kapott megbízás alapján az ügyféllel szemben a megbízott ügyvédek mindegyike egyaránt felelősséggel tartozván, ebből folyóan az ügyfelet is az ügyvédi rendtartás 54. §-a alapján terhelő kötelezettség mindegyik megbízott irányában fennáll, tehát a teljesített munka díját a nevezettől bármelyik jogosan igényelheti, de viszont az egyik megbízott kezéhez teljesített fizetés folytán a másik irányában fennálló kötelezettség alól is szabadul. Nem változtat ezen az a körülmény, hogy az ügyfél az ügyvédtársak között fennállott szerződés tar­talmáról, nevezetesen arról, hogy eszerint a befolyandó díjak és költségek mindegyik társat fele-fele részben fogják megilletni., tudomással bírt, mert arra vonatkozó külön­leges megállapodás hiányában, hogy a kiérdemelt díjak és költségek fele-fele részben fognak a megbízottaknak meg­téríttetni, nem származhatik a puszta tudomásból arra vonatkozó kötelezéttség 232 213. Az ügyvéd, aki a felbélyegzést helyesen teljesítette, a hibáján kívül történt leletezés orvoslásának díját, mint a megbízás körében felmerült szükséges munka díjazását a megbízó féltől a megbízási viszonyra vonatkozó általános szabályok szerint igényelheti, s ezeknek a szabályoknak alkalmazhatását nem gátolhatja az a körülmény, hogy a pénzügyi hatóság a leletet az ügyvédre rótta ki, mert a megbízó fél felelős a megbízottat a megbízás körében, ennek helyes teljesítése közben, hibáján kívül ért károsodásért és így az orvosolni kívánt leletezés lényegileg a megbízót terheli 237 221. II. A már okirattal kikötött jutalomdíj mérséklésére vonat­kozó utólagos megállapodás érvényességét a törvény nem kötj okirat felvételéhez 244 223. I. Az ü. rdts. 57. §-a a per tárgyául szolgáló követelésnek az ügyvéd által való magához váltását nem csupán az ítélethozatalig, hanem azontúl is mindaddig tilalmazni kívánta, amíg a követelés behajtása céljából valamely eljárás van folyamatban és ebben az eljárásban az ügyfél érdekében és képviseletében ugyanazon ügyvéd jár el 214 Közjegyzői rendtartás. 18S. A közjegyzői törvényben nincs érvényességi kellékül fel­sorolva, hogy az okirat a kiállítás helyszínén, az aláírás alkalmával nyomban láttassák el a közjegyzői pecséttel 213 189. Ha a törvényben foglalt eljárási szabály értelmezésére nézve a bírói gyakorlat ellentétes volt, a közjegyző abból az okból, hogy az általa követett helytelen értelmezés folytán az okirat érvénytelennek nyilváníttatott, kár­térítéssel nem tartozik 214 204. Habár a közjegyzői törvény 70. §-a az eljárt közjegyző kötelességévé teszi a felek személyazonosságáról meggyő-

Next

/
Thumbnails
Contents