Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. IV. kötet (Budapest, 1919)

Perjogi Döntvénytár. pontban H. községben katonaság volt beszállásolva, helyes az •elsőbíróságnak az az álláspontja, hogy a katonai beszállásolással kapcsolalos és a katonai kincstárral szemben felmerülhető vagyonjogi — mezei (erdei) kártételből eredő — kártérítési igénynek elbírálása az 4879 : XXXVI. tc. 20. § a, az 1895 : XXXIX. tc. 43. §-a és az 1912 : LXVIII. tc. 31 — 33. §-a értelmében közigazgatási útra, az azokban megjelölt hatóságok elé tartozik és így helyes a kir. törvényszéknek az a döntése is, hogy a pergátló kifogásnak helyt adva, a peres eljárást megszüntette: a kir. tábla a kir. törvényszék ítéletét, annak a téves kijelentésnek a mellőzésével, amely szerint a fennforgó eseiben a kereset jogalapjának tisztán magánjogi jellege van. miből folyóan az adott •esetben nem a kereset magánjogi természete, polgári peruira tartozandósága bírálandó el, egyéb helyesen felhozott indokai alapján és azért hagyta helyben: mert a fennebb idézett törvényszakaszok a katonaság által a mezei (erdei) terményekben okozott magánjogi kárigényeket kifejezetten kiveszik, a polgári bíróságok hatásköréből és azokat kizárólagosan közigazgatási útra és ugyanazon törvényekben megjelölt közigazgatási hatóságok hatáskörébe utalják. (1917 P. I. 551. sz.) A kic Kúria: Á felperes felülvizsgálati kérelmének helyt ad s a fellebbezési bíróság ítéletének megváltoztatásával az alperest pergátló kifogásával elutasítja. Indokok: Jogszabály, hogy mindazok a magánjogi követeléseket tárgyazó ügyek, melyeket törvény vagy törvényerejű szabályrendelet valamely közigazgatási hatóság hatáskörébe kifejezetten nem utal, a rendes bíróságok hatáskörébe tartoznak és azok által bírálandók el. Már pedig a felperes kereseti követelése a per adatai szerint a H. közíégbe beszállásolt cs. és kir. gyalogezred egyes katonáinak ama jogellenes cselekményéből származott, amely szerint azok a felperes kukorica- és szőlőföldjének termését a maguk céljaira felhasználták és ezáltal a felperesnek a keresetében részletezett kárt okoztak. Miuthogy ezen szolgálaton kívül elkövetett tiltott cselekményből származó kártérítési igény az 1879: XXXVI., 1895. évi XXXIX. és 1912 : LAVIII. tc. mint kivételes és így szigorúan értelmezendő törvények rendelkezései alá nem vonható, a fellebbezési bíróság tévesen mondotta ki a keresetet közigazgatási útra tartozónak; amiért is ítéletének megváltoztatásával az alperes pergálló kifogását elutasítani kellett. * * = V. ö. Perjogi Dtár I. 354., 405., III. 13-15., 129., 154. és IV. 412. sz.