Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. IV. kötet (Budapest, 1919)

Perjogi Döntvénytár. bíróságnak ezutáni intézkedését, végül a P. II. 494/32/1917. sz. másodbírósági határozatnak II. 1., 2., 3., 4., 5., 6. alatti rendelkezéseit, érintetlenül hagyván e határozatnak jogorvoslattal meg nem támadott I. alatti és az új szakértők díjainak megállapítására vonatkozó részét, hivatalból megsemmisíti és a másodbíróságot az elsőbírósági határozat 6. és 20—24. tételszámai alatti rendelkezéseknek újbóli felülbírálására és megfelelő új határozatnak a hozatalára utasítja. Indokok: A kir. Kúria a másodbíróság P. II. 194/1917/25. sz. határozatának azt a részét, mellyel ez a bíróság az elsőbíróság határozatát az 5., 7—19. tételszámokra vonatkozóan helybenhagyta, R. E. szakértő díjának mérvére vonatkozóan pedig megváltoztatta s e szakértő díját 460 K-ra emelte lel, vonatkozóindokolása alapján hagyta helyben, minthogy azonban a kisajátítási kártalanítási ár mikénti fizetésére nézve nem az 1868 :L tc.-nek 16., hanem 19. és következő §-aik intézkednek, a másodbíróság határozatának idevonatkozó részét megtelelően kiigazítani kellett. Az 1911 :I. tcikket életbeléptető 1912 :LIV. tc. 4. § a szerint a kisajátításról szóló 1881: XLI. tc. és annak a kiegészítéséről szóló 1898: VII. tc. az azokban megállapított eljárási szabályokkal együtt továbbra is hatályukban maradtak. Az 1881: XLI. tc. 43. és következő §-ain&k rendelkezéséből minden kétséget kizáró módon megállapítható, hogy a kisajátítási kártalanítási ár bírói megállapítása iránt folyamatba tett ügyekben a tárgyalás és bírói becsű foganatosítása iránt kizárólag az elsőfokban eljáró kir. törvényszék van hivatva intézkedni, ez küldi ki a tárgyalás vezetésére a saját kebeléből a bírói tagot, semellé a tollvivőt is, és a becslési eljárás foganatosítása után^ a szakértői becsű alapján elsőfokban a kir. törvényszék van hivatva a kártalanítás kérdésében határozni. A kisajátítási törvényben megállapított eljárási szabályok alapján kiíejlődött állandó s jelenleg is érvényben levő bírói gyakorlat szerint fellebbezés esetében a felsőbb bíróság, ha a törvényszéki bírói kiküldött által foganatosított becsű helyes volta iránt alapos aggálya van, az elsőbíróság határozatát egészben, avagy annak aggályos részében feloldja és új becslést rendel elr azt azonban nem a saját hatásköreben, hanem az elsőfokban eljárt kir. törvényszék útján foganatosíttatja, s ebben az esetben az új becsű eredményének figyelembevételévei a feloldott rész tekintetében elsőfokúlag a kir. törvényszék határoz, lennmaradván a feleknek az a joguk, hogy a törvényszék új határozata ellen másodtokban a kir. táblához, harmadfokban a kir. Kúriához, fellebbezhessenek.