Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. IV. kötet (Budapest, 1919)

Perjogi Döntvénytár. 1*21 ievele tartalmához kötve nincsen és e részben nemcsak az elsőbírósági, hanem a fellebbezési tárgyaláson is új tényeket hozhat fel, úgy a perújító fél perújítási keresetének megalapítása végeit még a fellebbezési tárgyaláson is hozhat fel olyan perújítási okot, melyet a perújítási keresetlevélben, illetve az elsőbíróság előtti eljárás során elő nem adott. Ehhez képest alaptalan az arra alapított felülvizsgálati kérelem is, amely szerint a fellebbezési bíróság jogszabályt sértett azzal, hogy olyan perújítási okot is figyelembe vett, amelyet a perújító alperes az elsőbíróság előtt nem, de csak a fellebbezési bíróság előtt érvényesített. A kérdés most már csak az, hogy a csupán a fellebbezési bíróság előtt érvényesített perújítási ok a Pp. 568. §-a értelmében alkalmas-e arra, hogy az a perújítás alapjául szolgáljon. E részben a fellebbezési bíróság meg nem támadott ítéleti tényállása szerint alperes a perújítási fellebbezési tárgyaláson új tényállításként azt hozta tel, hogy a felperes alapkeresetlevele szerint az ő jogelőde, F. G. és Társa cég által alperes részére végzett építési pótmunkálatok, melyek díját felperes alapperbeli keresetében követelte, részint nem teljesíttettek, részint hiányosan és hibásan végeztettek, legnagyobb részben pedig olyanok, melyekért pótdíj fel azért nem számítható, mert felperesi jogelőd a vállalati átalányösszegért azokat is elvégezni tartozott, Ennek az uj tényállításnak a bizonyítására alperes a szóbeli fellebbezési tárgyaláson szakértői szemlét ajánlott. Minthogy pedig alperes, aki ellen az alapperben mulasztási ítélet hozatott, az alapperben védelmet egyáltalán nem terjesztett elő és így ezt a bizonyítékot sem használta és minthogy kétségtelen, hogy a fenti alperesi tényállításoknak bebizonyítása, részére az ügy érdemében kedvezőbb határozatot eredményezhetett volna: ennélfogva helyesen döntött a fellebbezési bíróság, midőn a különben eredetileg is a Pp. 563. §-a 11. pontjára alapított alperesi perújítási kérelemnek az említett új tény és új bizonyíték alapján helyet adott és pedig annál is inkább helyesen, mert felperesnek a felülvizsgálati kérelemben elfoglalt az az álláspontja, hogy a szakértői szemle nem tekinthető a perújítást megalapító új bizonyítéknak, ellentétben áll az idézett törvényhellyel, amely szerint a döntő tényállításra vonatkozó új bizonyíték általában, tehát a szakértői szemle is perújítási okul szolgálhat. Végül, miután a fellebbezési bíróság a perfüggőséget perújítási okul el nem fogadta, tárgytalan felperesnek az a felülvizsgálati panasza, hogy a perújítási kereset már abból az okból is elutasítandó, mert felperes jogelőde az újpesti kir. járásbíróság előtt folyamatban levő 1913 Sp. I. 290. és 291. sz. perekben beadott viszontkeresetétől elállott.