Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. IV. kötet (Budapest, 1919)

120 Perjogi Döntvénytár. (Kúria 1918 febr. 12. P. V. 6100/1917. sz.) A kir. Kúria: Felperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja. indokok: Nincs alapja a felperes ama felülvizsgálati panaszának, hogy a mulasztásos ítélet nem tekinthető végítéletnek és az ellen perújításnak helye azért nincsen, mert azt peres eljárás meg nem előzte; és meghozatalakor per nem is volt, mert ez csak az alperes perbeszállásával jön létre. Alperes ugyan helyesen vitaija, hogy a perfelvétel elmulasztása esetében teljesen kifejtett per nem forog lenn, az ide tartozó perjogi elvek szerint azonban az elismerés, a lemondás, bírói egyesség esetében sincs teljesen kifejlett per; ha tehát a Pp. 563. §-a értelmében ez utóbbi esetekben mégis, még pedig kifejezetten, van helye perújításnak, akkor a Pp. általános elvei és szerkezete alapján nem lehet kizártnak tekinteni azt, hogy a mulasztásos ítélet. ellen is van helye perújításnak. Nem lehet ez kizárva annál kevésbé, mert a törvény a mulasztási ítélettel szemben a perújítást ki nem zárja és mert a meghagyásos eljárásban a törvényes határidőn belül ellentmondással, illetőleg kifogással meg nem támadott meghagyás ellen is helye van a perújításnak (Pp. 598., 614. §§.),' noha a meghagyást tárgyalás, illetve perbeszállás nem előzi is meg. Ehhez járul, hogy a mulasztási ítéletben épúgy végleg van eldöntve á kereseti jog érdeme, mint az előzetes tárgyalás és bizonyítási eljárás eredményére fektetett ítéletben, minélfogva a Pp. 387. §-a értelmében az előbbi is végítéletnek tekintendő és amennyiben az a törvényes határidő lejárta következtében fellebbvitellel vagy ellentmondással már meg nem támadható és ekként a Pp. 410. §-a szerint jogerőre emelkedett, ellene az 563. §. 1. bekezdésének bevezetése értelmében perújítási keresetnek helye lehet. A Pp. 569. §-a értelmében a perújítási keresetlevélnek lényeges alkotórészét teszi a megtámadott ítélet megjelölése és a perújítás kijelentése, ellenben ugyané §. 2. bekezdése értelmében a perújítási ok csak a szóbeli tárgyalás előkészítése céljából adandó elő, amiből következik, hogy a perújítási ok előadása a perújítási keresetlevélnek nem ily lényeges, hanem olyan kelléke, amelynek hiánya csak azzal a következménnyel jár, amivel általában jár a tárgyalás előkészítésére vonatkozó kötelességnek az elmulasztása, t. i. hogy a mulasztó a mulasztása miatt elhalasztott tárgyalásnak a költségét viseli (Pp. 203., 568. §§.). A perújítási ok kiíejtett perjogi természetéből és aPp. 188. §-a 3. bekezdése 1. pontjának, 498. §. 2. bekezdésének és már idézett 203. és 568. §-ainak rendelkezéseiből az következik, hogy, miként a közönséges kereset esetében a felperes a kereseti jogának megalapítására szolgáló tények tekintetében kereset-