Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. IV. kötet (Budapest, 1919)
114 Perjogi Döntvénytár. tása az üzlet folytatásával járó mindennemű ügyletre és jogcselekményre kiterjedjen, hogy az általa kötött ügyletek a cég jóváhagyásától függetlenek legyenek, hogy működése mindaddig tartson, amíg a külföldi társaságnak itt lebonyolítandó üzlete van, és hogy a belföldi közeg az ő tevékenységét kizárólag a szóbanforgó külföldi társaság ügyeinek ellátására fordítsa. Ha a belföldi közeg hosszabb időn át, előre meg nem állapított számú, eladási ügyletek kötésére nyert a külföldi közkereseti társaságtól megbízást; ha a megbízási viszony csak hoszszabb időtartamú felmondással szüntethető meg ; ha a megbízott a megbízó tudtával kifejezetten mint az ő «képviselője» szerepel harmadik személyekkel szemben; akkor az ily megbízott üzleti telepe vagy lakhelye a külföldi közkereseti társaság elleni illetékesség megállapítására a Pp. 27. §-ának *2. bekezdése értelmében elegendő alapul szolgál; és az a kérdés, hogy a megbízó a megbízott által létesített eladást jóváhagyta-e, csak az illető per érdemének elbírálására lehet esetleg befolyással; mert a törvény célja nyilvánvalóan az volt, hogy oly külföldi jogi személy, amely kereskedelmi vagy más magánjogi ügyleteknek a belföldön való kötésével rendszeresen foglalkozik, és amelynek evégből itt akár szervezett hivatala, akár oly egyéni megbízottja van, aki — bizonyos állandósági jelleggel — kifelé is mint az ő ügyvivője szerepel, az utóbbival szerződő felek részéről a belföldi bíróság illetékessége alá vonható legyen; és mert a törvény eme céljának megvalósulását nem gátolhatja az a körülmény, hogy a belföldi megbízott jogköre bizonyos mértékben korlátozva van. Ezért az elsőbícÓság ítéletét, mely a pergátló kifogást elvetette és az alperest a pergátló kifogással okozott költségben a Pp. 424., 425. §-ai alapján marasztalta, helyben kellelt hagyni. Felperes azért csatlakozott a fellebbezéshez, mert az elsőbíróság az alperest a Pp. 222. §-ában előírt pénzbírságban nem marasztalta. Ezt a csatlakozást vissza kellelt utasítani: mert — eltekintve attól, hogy fellebbvitel alapjául szolgálható sérelem nem forog fenn — a csatlakozást a Pp. 516. §-a kifejezetten kizárja. A fellebbezési költségek iránti intézkedés a Pp. 508. és 519. §-ain alapszik. * ¥ — Ad II.: V. ö. Perjogi Dtár IV. 16., III. 175. sz. és jegyzeteit, III. 194. sz.