Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. III. kötet (Budapest, 1918)

46 Perjogi Döntvénytár. köteles, mint ingóbérleti viszonyból származó kere­set, értékre való tekintet nélkül a járásbíróság hatás­körébe tartozik. (Budapesti kir. tábla 1916 május 30. P. II. 2814. sz.) A budapesti kir. tábla: Az elsőbíróság ítéletét annyiban, amennyiben az alperes pergátló kifogásának az eredeti keresetet illetően helyet adott és az eljárást erre vonatkozóan megszüntette, helybenhagyja, egyebekben azonban ugyanazt az ítéletet megvál­toztatja, alperes pergátló kifogásának az új keresettel szemben is helyet ad és hatáskör hiányában az eljárást egészben megszün­tetve, felperest végrehajtás terhével kötelezi, hogy az alperesnek 15 nap alatt 195 K 50 f elsőbírói, valamint 72 K 90 f felleb­bezési költséget fizessen. Indokok: Felperes kölcsönponyvák bérösszege iránt indított keresetét a Pp. 188. §-a 1. pontja éneimében módosítva, köve­telését mint használatra átengedett ponyvák kölcsöndíjára irányu­lót tartotta fenn, s a kapcsolat révén a 189. §. alapján támasz­tott, tehát azonos jogalapból származó új keresetében hét, al­peresnél visszamaradt ponyva kiadására, illetve értékük meg­térítésére is kiterjesztette. Igaz, hogy a kereskedelmi forgalomban a ponyvák, zsákok használatra átengedése fejében kikötött ellenszolgáltatást kölcsön­díjnak szoktak nevezni, de a kifejezés használata egymagában a KT. 265. §-a szerint sem teszi kölcsönügyletté a lelek jogviszo­nyát, mely a telperes előadása szerint abból áll, hogy felperes ponyvát, tehát nem elhasználásra szánt ingót adott át haszná­latra az alperesnek azzal, hogy az ennek fejében ellenszolgálta­tást teljesíteni (díjat fizetni) és a használat után a ponyvát vissza­adni köteles. Az ily feltételek alatt létesült ügyletet magánjogunk az ingó­bérlet fogalma alá vonja és az kölcsönügyletnek nem .tekinthető már azért sem, mert az csak akkor létesül, ha helyettesíthető, elhasználható dolgok tulajdonul engedtetnek át ellenszolgáltatás fejében, amikor is az ügylet kiegyenlítésekor nem a kapott do­log maga, hanem csak ugyanoly mennyiségben és minőségben adandó vissza. Kétségtelen tehát, hogy a keresetben érvényesített igény ingó­bérleti viszonyból eredő ellenszolgáltatásra, illetve az e viszonyból folyóan átengedett ingók visszakövetelésére irányul s így egy­aránt a felek ingó bérleti viszonyából ered. Minthogy pedig a Pp. 1. §. 2. b) pontja értelmében min­den bérleti viszonyból eredő per értékre tekintet nélkül a járás-

Next

/
Thumbnails
Contents