Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. III. kötet (Budapest, 1918)

42 Perjogi Döntvénytár. sonló irányú eldöntése valószínűnek is látszik; és a kizárásnak csak akkor van helye, ha oly adatok merülnek fel, amelyek a döntés teljes pártatlansá­gát veszélyeztetik. (Budapesti kir. tábla 1916 nov. 27. P. IV. 7643. sz.) A kir. tábla: A kizárási kérelemnek helyt nem ad. Indokok: A budapesti központi kir. járásbíróságnál VII. P. 59,590 1915. szám alatt folyamaiban volt perben a kereset arra volt alapítva, hogy D. M. alperes, mint építtető, G. J. felperessel, mint alvállalkozóval szemben az utóbbi által az ő házának épí­tésénél végzett bádogosmunkák díjaiért közvetlen fizetési kötele­zettséget vállalt. A budapesti kir. törvényszék 25. számú felleb­bezési tanácsa G. J. íelperest keresetével elutasította: mert sem 0. I. fővállalkozó tanúvallomásával, sem a többi tanúknak és az alperesnek vallomásával nem találta bizonyítottnak a fizetési kö­telezettség elvállalását. Ugyancsak D. M. és neje ellen S. J. műbútorasztalosok ha­sonló jogalapon pert indítottak, amelyben ugyanaz a fellebbezési tanács ugyanannak az 0. J. fővállalkozónak tanúkénti kihallga­tását ugyanazokra a körülményekre rendelte el, amelyekre a járásbíróság őt a G.-féle perben már kihallgatta. E tényállás előrebocsátásával kérte S. J. felperes a buda­pesti kir. törvényszék 25. számú tanácsának a D. M. és neje ellen folyamatba tett per elintézéséből leendő kizárását: mert lehetetlennek tartja, hogy a korábbi perben elfoglalt álláspont ne befolyásolná döntően a tanácsot a jelen per eldöntésénél is; és ezért a 25. számú egész tanácsot ez ügyben elfogultnak tartja. A kifogásolt tanács nyilatkozata szerint a kérvényben elő­adott ügyállás a valóságnak megtelel, a tanács azonban semmi­féle irányban magát ez ügyben elfogultnak nem érzi. Abból, hogy a bíró az eldöntendő tény- vagy jogkérdésre nézve valamely korábbi perben már bizonyos irányú jogi állás­pontot foglalt el, a bíró elfogultságára és a Pp. 61. §-a értel­mében a kizárás alapjául szolgáló aggályosságára akkor sem lehet következtetést vonni, ha a bírónak a korábbi állásponthoz való ragaszkodása és az újabbi pernek hasonló irányú eldöntése valószínűnek is látszik ; és a kizárásnak csak akkor van helye, ha oly adatok merülnek fel, amelyek a döntés teljes pártatlan­ságát veszélyeztetik; ilyeneket azonban a felperes maga sem hozott tel. Ezért a felperest kizárási kérelmével el kellett utasítani. * * = V. ö. Perjogi Dtár II. 36. és I. 268., 380. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents