Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. III. kötet (Budapest, 1918)

40 Perjogi Döntvénytár. országos pénzlár felhívására és azérl biztosította, mert az országos pénztár alperes üzemét a biztosításra kötelezett üzemek közé sorozta és az országos pénztár, illetve az állami munkásbiztosítási hivatal csak a baleset után helyezkedett ellenkező álláspontra ; ez a körülmény azonban a baleset által és annak idején szerzett jogokat nem sértheti; és minthogy felperes a baleset idején az országos pénztárnál biztosítva volt, az alperes kártérítésre nem kötelezhető, mert nem létezik olyan büntetőbírói ítélet, mely az alperesnek valamely hatósági óvórendszabály figyelmen kívül hagyásában megnyilatkozó gondatlanságát megállapította volna és az országos pénztárnak a baleset után hozott határozata visszaható erővel nem bír. Ez a panasz azonban nem bír jogos alappal; mert az 1907. évi XIX. tc. alkalmazhatóságára, illetve arra vonatkozóan — hogy az id. tc. 3. §-a alapján valamely üzem alkalmazottai az országos pénztárnál balesetbiztosítási kötelezettség alá esnek-e — nem az a mérvadó, hogy az alkalmazottak az országos munkásbetegsegélyző- és balesetbiztosító pénztárnál tényleg biztosítás végett bejelentettek-e és a munkadó a balesetbiztosítási járulékot fizette-e, hanem egyedül mérvadó az, hogy az illető alkalmazottak az 1907 : XIX. tc. 3. §-a szerint balesetbiztosítási kötelezettség alá esnek-e vagy nem ? Már pedig az alperesnek lóerejű szalmapréselő gépüzeme az id. tc. 3. §-ában nincs felsorolva ama üzemek között, amelyeknek alkalmazottai az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztárnál baleseti biztosításra kötelezve vannak; minélfogva a felperes nem esvén az 1907 : XIX. tc. hatálya alá. az alperes üzemében őt ért balesetért emelhető kártérítési igényének bírói úton való érvényesítését sem az id. tc. 82. §-ában megszabott per-előleltétel hiánya, sem az elsőbíróság által pergátló körülményként felhozott az a körülmény, hogy a felperes kártalanítása felől a választott bíróság, illetve az állami munkásbiztosítási hivatal nem határozott, nem akadályozza és így a fellebbezési bíróság nem sértett jogszabályt annak kimondása által, hogy a per megszüntetésének az elsőbíróság által felhozott indokból helye nincs. 29. Az árú visszaküldésének a aKöveteh oldalon történt bejegyzése a Pp. 32. §-ában említett autolsó ügyleti) bejegyzésének nem minősíthető. (Budapesti kir. törvényszék: 33. P. 4004/1916. sz.)