Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. III. kötet (Budapest, 1918)

Perjogi Döntvénytár. 31 fogását, hogy a keresettel érvényesített igény nem tartozik polgári peruira és annak elbírálásara a kir. törvényszék nem bír hatáskörrel, elvetette azzal az indokolással, hogy a kereseti igény kártérítési követelés fennállásának megállapítását célozván, tisztán magánjogi természetű és mint ilyen tételes törvény ellenkező rendelkezésének hiányában polgári peruira tartozik. A budapesti kir. ítélőtábla alperes fellebbezése lolytán az 4915. évi december hó 14. napján hozóit P. II. 13,0.81/1915. számú ítéletével az elsőbíróság ítéletét helybenhagyta azzal az indokolással, hogy a fennálló törvények és törvén\erejű jogszabályok értelmében a közigazgatási jogviszonyból eredő magánjogi kötelezettségek eldöntése is végeredményében polgári perútra tartozik. Az 1871: VIII. tc. 68. §-a, az 1872: XXXVI. tc. 115. §-a, az 1886: XXI. tc. 89. §-a, az 1886: XXII. tc. 86. §-a, az 1887: XXXV. tc. 2. § a és az'1897 : XX. tc. 13*. §-a semmi kétséget sem hagynak lenn az iránt, hogy az államhatalom bármely közigazgatási ágában szolgálali viszonyban álló lelnek kártérítési kötelezettségét tárgyazó kérdések, mint magánjogi kérdések elbírálása, bírói útra tartozik, miből következik, hogy az alperes által fellebbezésében leihozott 1874. évi pénzügyi szolgálati szabályzat és a volt közmunka és közlekedési miniszternek 1859. évből származó rendelete a magánjogi részt szabályozó rendelkezésében, mint a törvényekkel és törvényes állapottal ellenkező, joghatályosnak el nem fogadható. A kir. törvényszék az 1907: LXI. tc 7. § ának 5. pontja értelmében fennforogni látszó hatásköri összeütközés elbírálása végeit az iratokat — a kir. tábla utasításához képest — a hatásköri bírósághoz ierjesztette fel. II. A rendelkező részben foglalt döntésére a hatásköri bíróságot a következő okok vezették. Az állami kormányzat terén — miként ez az 1874. évi ((Pénzügyi szolgálati szabályzat))-nak a gyakorlatban általában követett 117. §-ából, továbbá az 1887 : XXXV. és az 1897 : XX. tc. rendelkezéseiből is kivehető, általános érvényű szabálykent van az nálunk elismerve, hogy az állami alkalmazottnak az állam irányában a szolgálati viszonyból eredő vagyoni felelősségének, és az ebből a felelősségből származó vagyoni elégtétel mérvének is meghatározására, amennyiben valamely kivételes törvényi rendelkezés ennek útját nem állja, az illető alkalmazottnak felettes közigazgatási hatósága hivatva van. Nyilvánvalóan ennek a jogszabálynak felel tehát meg a volt közmunka- és közlekedésügyi miniszternek a póstakincstárnak okozott károkért a postahivatalbéliek felelőssége kérdésében a 21,725/1869. sz. a. kibocsátott rendelete 7. pontjának az az intézkedése is, mely azt írja elő,