Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. III. kötet (Budapest, 1918)

32 Perjogi Döntvénytár. hogy az igazgatásnak az alkalmazottak ellen a szolgálati viszonyokból eredő követelései mindenkor közigazgatási úton intézendők el. Ez azonban még nem azt jelenti, hogy ott, ahol eltérő törvényi rendelkezés fönn nem forog, az illető közigazgatási hatóságnak kártérítés fizetésére kötelező határozata az elmarasztalt állami alkalmazott irányában végérvényesnek s ekként olybá volna tekinthető, hogy az ellen a marasztalt alkalmazott a törvény rendes útján nem kereshetne orvoslást, mert tételes jogunk szerint, amint ezt a már fenntebb említett 1887: XXXV. tc. és 1897: XX. tc., de az 1889: XXVIIt. tc., illetve 1909: XI. tc. és egyéb törvények rendelkezése is minden kétségen kívül helyezik, a kártérítésben szolgálati úton elmarasztalt alkalmazottnak a bírói oltalom és pedig olt, ahol a panasz útja tételes jogszabálynál fogva nem a közigazgatási bírósághoz vezet, a törvény rendes útja nyílván fennmarad. Olyan tételes törvényen alapuló kivételes rendelkezésünk pedig nincsen, amely az eddigiekben ismertetett általános szabályok bármelyikének alkalmazását a póstakincstár és a postai alkalmazottaknak egymás közötti viszonyában kizárná. Következik ezekből már most, hogy amidőn a fennforgó esetben a m. kir. kereskedelemügyi miniszter A. B. posta- és távirdaaltiszt irányában az igazgatási úton ellene lefolytatott vizsgálat eredményéhez képest a nevezett által az őt alkalmazó póstakincstárnak okozott károsítás s ennek mérve meghatározásában és a kártérítésre kölelezés kérdésében határozott, csak törvényes hatáskörben járt el; de ugyancsak a rendes bíróság sem lépte át törvényes hatásköréi akkor, amidőn A. B.-nak az őt marasztaló közigazgatási határozat hatálytalanítása s a tőle elvont vagyoni érdekek visszaadása iránt folyamatba tett keresete elbírálására az ellenfél részéről kifogásolt hatáskörét meeállapította. Ezek szerint azonban a bejelentés a panaszolt hatásköri összeütközés megállapítására nem vezethetett. 22. A Pp. 17. §-dban megengedett felszólalás nem függ attól, hogy a megkeresés teljesítését megtagadó bírói határozat egyébként jogorvoslattal megtámadható-e vagy sem ? (Kúria 1916 jan. 12. Pk. V. 10097 1915. sz.) = V. ö. Perjogi Dtár I. 412. és II. 55., 241. sz,