Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. III. kötet (Budapest, 1918)

Perjogi Döntvénytár. 9 7. Az 1881 : LKI. tc. 25. és következő §-ai nem rendelik azt, hogy a vasútvállalatnak semmiféle ingóságára végrehajiást vezetni nem lehet; hanem csupán a vasutak tartozékaira és az üzlet folytatására szükséges tárgyakra, mint a vállalat tartozékaira nem engedik meg a külön bírói foglalást és végrehajtást. (Kúria 1916 jún. 7. Pkv. 3046. sz.) 8. A Vhn. 2. i;-ában felsorolt ingóságok akkor sem foglalhatók le, ha végrehajtást szenvedő a lefoglalásba belenyugodott. Ha azonban a lefoglalás mindamellett megtörtént, a végrehajtást foganatosító bíróság köteles azt megsemmisíteni, nemcsak a foglalás cselekménye ellen használt előterjesztés következtében, hanem ilyennek hiányában is, mindaddig, míg az ingók el nem árvereztetlek. (Kolozsvári kir. tábla 1915. máj. 18. P. II. 774. sz.) í). A végr. novella 2. §. 10. pontjában felsorolt ingók csak relatíve mentesek a foglalás alól. Harmadik személy bejelentése folytán tehát a végrehajtás a fenti törvényhely alapján meg nem semmisíthető. (Budapesti kir. törvényszék 1916 júl. 31. 21. P. 3443. sz.)