Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. III. kötet (Budapest, 1918)

8 Perjogi Döntvénytár. ben, amikor a művészi hivatás gyakorlásához szükséges ruha beszerzésére szolgáló ruhaátalány mentessége íorog kérdésben, nem az az irányadó, hogy mily összegben van ez meghatározva a végrehajtást szenvedő, mint alkalmazóit és az alperesek, mint munkaadók között létrejön szerződésben, hanem az, hogy az e címen tényleg igénybe vett össze.' mekkora és nem látszik-e a fennforgó körülmények közölt túl magasnak. Minthogy a fellebbezési bíróság vonatkozó ténymegállapítása szerint a végrehajtást szenvedő ruhaszámlája címén havi 60 K vonatott le annak járandóságából a munkaadó alperesek részéről s ez az összeg a jelen esetben megfelelőnek mutatkozik ; a fellebbezési bíróság az anyagi jognak megfelelően döntött ebben a kérdésben ; ennélfogva alperesek ide vonatkozó felülvizsgálati panaszának sem lehetett helyt adni. III. Alaposnak találta azonban a kir. ítélőtábla alpereseknek a beszámítási kifogásra vonatkozó panaszát. Az alperesek által beszámítás útján érvényesíttetni kívánt 31 K költségkövetelés tekintetében ugyanis a felperes a P. K. 225,137/6/1914. sz. jegyzőkönyvben kije'entelle, hogy elismeri, mikép V. S. — a végrehajtató — előző perből kifolyólag 31 K perköltséggel tartozik alpereseknek, minélfogva nyilvánvalóan iratellenes s ekként jogszabálysértő a fellebbezési bíróság ama döntése, hogy ez a követelés nem az alpereseket, hanem a szinbázrészvénytársaságot illeti; ugyanazért az alperesek felülvizsgálati kérelmének e részben helyt kelleti adni s alpereseket ennek, a 31 K összegnek beszámítására fel kellett jogosítani. IV. Alapos a felperesnek válasziratában előterjesztett csatlakozási kérelme is, mert a* 1881. évi LX. te. 125. §-a értelmében a követelés behajtására kirendelt ügygondnok a követelés behajtása után a végrehajtás foganatosítására illetékes bíróságnak jelentést tenni s a behajtott pénzt a jelenlés mellett bemutatni lévén köteles, más hitelezők jogai ezáltal meg vannak védve s ekként az ügygondnok kezéhez való fizetésnek nincs akadálya, miért is alpereseket a bírói letétbe való helyezés helyett, a felperes kezéhez leendő fizetésre kel elt kötelezni. * * = Ad I. : Az előleg betudható a letiltás után esedékes illetményekbe. Térti XVII. 6. sz. — A munkaadó az előleget az egész illetménybe betudni tartozik és nem korlátozhatja a levonási a lefog alható részre : Térti XVII 28., XIV. 137., XIII. 1*0. sz\ — Az előlegből eredő követelés a végrehajtató sérelmére nem szolgálhat: Térti XVI s»ÍO. sz. — Ad II.: V. ö. Perjogi Dtár I. 48". sz.