Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. III. kötet (Budapest, 1918)

Perjogi Döntvénytár. 3 3. 7. A végrehajtást szenvedő ellen a tőketartozáson felül megítélt kamat, per- és végrehajtási költség abban a perben, melyet a végrehajtató vagy az 1881 : LX. tc. 124. §-a alapján kirendelt ügygondnok a letiltott fizetés behajtása iránt indít, nem járulék, hanem az eredeti tőkével együtt — a pertárgy értékének meghatározása szempontjából — egységes követelésként, illetve a munkaadó alperes egységes tartozásaként jelentkező főtárgy. — //. A letiltási rendelvény kézbesítése a végrehajtást szenvedő adósával szemben akkor is joghatállyal bír, ha az — a Pp. életbelépése előtt — nem az ő saját kezéhez, hanem a levelek átvételével megbízott alkalmazottja kezéhez történt. — ///. Ha a munkaadó a végrehajtást szenvedő fizetéséből előleg címén mitsem tartott vissza, a múltra nézve utólag sem számíthatja fel az ő előlegkövetelését a végrehajtató terhére. (Budapesti kir. tábla 1915. dec. 3. P. IV. 11,067. sz.) A budapesli kir. tábla: Felperes felülvizsgálati kérelmének helyt ad, és a fellebbezési bíróság ítéletét megváltoztatja. Indokok: I. A végrehajtást szenvedő ellen a tőketartozáson felül megítélt kamat, per- és végrehajtási költség abban a perben, melyet a végrehajtató vagy az 1881 : LX. tc. 124. §-a alapján kirendelt ügygondnok a letiltott fizetés behajtása iránt indít, nem járulék, hanem az eredeti tőkével együtt — a pertárgy értékének meghatározása szempontjából — egységes követelésként, illetve a munkaadó alperes egységes tartozásaként jelentkező főtárgy; alperesnek a válaszban elfoglalt az az álláspontja tehát, hogy a felülvizsgálati kérelem a Pp. 521. §-a értelmében ki volna zárva, törvényes alappal nem bír. II. Az a kézbesítés, mely a levelek átvételével — az alperes beismerése szerint — megbízott K. nevű kiadóhivatali főnök kezéhez történt, az 1868 : LIV. tc. 265. §-ában előírt kifüggesztést teljesen pótolja, még pedig a jelen esetben annál is inkább; mert alperes azt is beismerte, hogy ő csak a szerkesztéssel fog1*