Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. III. kötet (Budapest, 1918)

Perjogi Döntvénytár. 183 rülmények mellett felteheti, hogy megbízója a tényállást ismerve, az eltérést helyeselné. Úgyde a kiderített tényállás szerint panaszlott a megbízójá­nak, a panaszosnak többszörösen kifejezett utasítása és határo­zott tilalma ellenére kérte és foganatosította panaszos nevében a kir. kincstár elleni végrehajtást és vette fel a kir. kincstár ál­tal a végrehajtás kényszere alatt fizetett az a 6000 K-t, amely összeget most már a harmadfokú bíróság végérvényes döntése következtében a panaszos a kir. kincstárnak visszatéríteni lesz köteles. Nyilvánvaló ezek szerint, hogy a panaszlott ügyvéd meg­bízatásának jogkörét túllépte és emellett, a szóbanforgó 6000 K visszatartásának jogossága szempontjából nem hivalkozhatik si­kerrel arra, hogy megbízójával szemben költségkövetelése van és a felvett összeget ennek fejében tartotta meg. A megtámadott végzés ama részét azonban, amellyel az ira­toknak a kir. ügyészséghez leendő áttétele rendeltetett el, a fenti rendelkezés szerint meg kellett változtatni, mert az eljárás ada­taiból felmerültek ugyan oly jelenségek, amelyek a panaszlott ügyvéd ellen esetleg a fegyelmi eljárás megindítására alapul szol­gálhatnak; oly körülményeket ellenben, amel>ek a büntetőeljárás folyamatba tételére alapos okul szolgálhatnának, a kir. tábla fenn­forogni nem látott. (1916 jún. 18. P. IV. 4081. sz.) A kir. Kúria: Panaszos felfolyamodását visszautasítja s a másodbíróság végzését ekként egyedül panaszlott felfolyamodása alapján vévén felülvizsgálat alá, azt megváltoztatja. indokok: Panaszos a másodbíróságnak egyedül ama ren­delkezése ellen éh felfolyamodással, amely szerint az az iratok­nak nem a büntető, hanem a fegyelmi bírósághoz leendő áttételét rendelte el. Az ilyen nem érdemi, hanem csupán ügykezelési intézke­dés ellen azonban külön jogorvoslatnak helye nincsen, miért is a panaszos feltolyamodását visszautasítani kellett. Az ekként csupán panaszlott telfolyamodása alapján felül­vizsgálat alá vett másodbírósági végzést pedig a rendelkező rész­ben foglaltakhoz képest részben megváltoztatni kellett a követ­kező okokból: Az ügyvédek ellen az 1874: XXXIV. tc. 66. § a alapján emelhető panaszok elintézésénél követendő, az 1879 május 1-én 4544. szám alatt kibocsátott igazságügy miniszteri rendelettel sza­bályozott eljárás során a bíróság nem bocsátkozhatik annak a kérdésnek az elbírálásába, hogy az ügyvéd a megbízásnak meg­felelően járt-e el, avagy annak korlátait túllépve, ügyfele érde­keit megsértette-e s hogy ennek mik a következményei.

Next

/
Thumbnails
Contents