Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. III. kötet (Budapest, 1918)

180 Perjogi Döntvénytár. 123. /. Ügyvédi panaszos ügyben a bíróságnak ama határozata ellen, amely szerint az az iratoknak nem a büntető, hanem a fegyelmi bírósághoz leendő áttételét rendelte el, a panaszos felfolyamodással nem élhet. — //. Ügyvédi panaszos eljárásban a bíróság nem bocsátkozhatik annak a kérdésnek az elbírálásába, hogy az ügyvéd a megbízásnak megfelelően járt-e el, avagy ennek korlátait túllépver ügyfele érdekeit megsértette-e s hogy ennek mik a következményei. Tehát vizsgálat és elbírálás tárgya az sem lehet, vájjon az ügyvéd jogosult volt-e ügyfele tilalma ellenére ügyfele követelését végrehajtásilag behajtani, és hogy az előzetesen végrehajtható ítélet alapján behajtott pénz, ezen ítélet hatályon kívül helyezése folytán az ügyfelet már nem illeti meg. Ennélfogva az ügyvéd a kikötött tiszteletdíjat és a bíróilag megállapított, valamint a nem vitás díj- és költségkövetelését az ily módon behajtott pénzből is mindaddig, míg a törvény rendes útján el nem marasztaltatik, visszatarthatja. — ///. Az ügyvéd a jogtalanul visszatartott összeg után attól a naptól kezdve, amikor a megbízó őt a fizetésre felhívta, kamatot fizetni köteles. (Kúria 1916 okt. 18. Pk. VI. 5524. sz.) A budapesti kir. törvényszék: A panasznak helyt adva, panaszlott ügyvédnek az 1874: XXXIV. tc. 48. §-ába ütköző kötelességszegését megállapítja és panaszlott ügyvédet arra kötelezi, hogy 6000 K tőkét s annak 1915 augusztus 9. napjától járó 5% kamatait 15 nap s különbeni végrehajtás terhe alatt helyezzen bírói letétbe s ugyanazon határidő és jogkövetkezmény terhe alatt fizessen panaszosnak 312 K eljárási költséget. Elrendeli egyszersmind az összes iratoknak a kir. ügyészséghez való áttételét.