Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. III. kötet (Budapest, 1918)
Perjogi Döntvénytár. 17$ az említett hagyatéki ügyben már kezdettől fogva nem képviselhette jogosan, mert a kiskorú és ennek anyja az elsőrendű alperes között a hagyatéki eljárás folyamán felmerült érdekösszeütközés következtében a kiskorú másodrendű alperesnek t. t. gyámja, az elsőrendű alperes a felperes részére a kiskorú képviseletére vonatkozó felhatalmazást jogosan nem adhatott; és ígyr ha a felperes ily megbízást kapott volna is, abból folyólag másodrendű alperessel szemben költségei megtérítését nem követelheti. A kir. tábla úgy találta, hogy a másodrendű alperes képviselőjének ez a jogi álláspontja helyes alapon áll. A beszerzett Pk. [. 205,029/1914. sz. hagyatéki iratokból, valamint a felek közös előadásából ugyanis tényként állapítja meg a kir. tábla, hogy a végrendelet hátrahagyásával még 19 í 4 február 10-én elhalt B. Ödön hagyatékával szemben az örökhagyó özvegye, a jelen perbeli elsőrendű alperes közszerzeményi igényét kívánta érvényesíteni, amely igényét a hagyatéktárgyalási jegyzőkönyvek szerint fenntartotta arra az esetre is, ha az árvaszék az örökösök közt kötött osztályegyességhez hozzá nem járulna. Az eljárt kir. közjegyző ennek folytán az elsőrendű alperes és ennek gyámoltja a kiskorú másodrendű alperes között vagyoni érdekellentétet látván fennforogni, ezt a körülményt Budapest székesfőváros árvaszékéhez mint illetékes gyámhatósághoz bejelentette, mire az iratoknál lévő 1914 május 20-án kelt 12,672/1914. számú végzéssel a kiskorú másodrendű alperes részére az 1877: XX. tc. 30. § ának a) pontja alapján gondnokul F, I. budapesti lakós rendeltetett ki, aki ezután e minőségében a hagyatéki eljárás további folyamán tartott tárgyalásoknál állandóan és személyesen működött közre. Tényként állapítja meg a kir. tábla a hagyatéki iratokból azt is, hogy a végrendelet kihirdetéséről felvett jegyzőkönyvhöz A V. alatt csatolt, 1914 február 20-iki kelettel a felperes részére kiállított meghatalmazást özv. B. Ödönné elsőrendű alperes csupán saját nevében írta alá, a végrendelethirdetési jegyzőkönyv tanúsága szerint is a felperes mint annak képviselője jelentkezett; oly meghatalmazás! okirat, amellyel a felperes a kiskorú másodrendű alperes képviseletével ennek gyámja az elsőrendű alperes részéről megbízva lett volna, ezidőszerint sem a hagyatéki, sem a szintén beszerzett árvaszéki iratoknál feltalálható nem volt s az iratokból egyébként sem tűnik ki, hogy a felperes a hagyatéki eljárás folyamán az elsőrendű alperest úgyis mint a kiskorú másodrendű alperes t. t. gyámját képviselte volna.