Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. III. kötet (Budapest, 1918)

Perjogi Döntvénytár. 17$ az említett hagyatéki ügyben már kezdettől fogva nem képvisel­hette jogosan, mert a kiskorú és ennek anyja az elsőrendű al­peres között a hagyatéki eljárás folyamán felmerült érdekössze­ütközés következtében a kiskorú másodrendű alperesnek t. t. gyámja, az elsőrendű alperes a felperes részére a kiskorú kép­viseletére vonatkozó felhatalmazást jogosan nem adhatott; és ígyr ha a felperes ily megbízást kapott volna is, abból folyólag má­sodrendű alperessel szemben költségei megtérítését nem köve­telheti. A kir. tábla úgy találta, hogy a másodrendű alperes kép­viselőjének ez a jogi álláspontja helyes alapon áll. A beszerzett Pk. [. 205,029/1914. sz. hagyatéki iratokból, valamint a felek közös előadásából ugyanis tényként állapítja meg a kir. tábla, hogy a végrendelet hátrahagyásával még 19 í 4 február 10-én elhalt B. Ödön hagyatékával szemben az örök­hagyó özvegye, a jelen perbeli elsőrendű alperes közszerzeményi igényét kívánta érvényesíteni, amely igényét a hagyatéktárgya­lási jegyzőkönyvek szerint fenntartotta arra az esetre is, ha az árvaszék az örökösök közt kötött osztályegyességhez hozzá nem járulna. Az eljárt kir. közjegyző ennek folytán az elsőrendű alperes és ennek gyámoltja a kiskorú másodrendű alperes között va­gyoni érdekellentétet látván fennforogni, ezt a körülményt Buda­pest székesfőváros árvaszékéhez mint illetékes gyámhatósághoz bejelentette, mire az iratoknál lévő 1914 május 20-án kelt 12,672/1914. számú végzéssel a kiskorú másodrendű alperes részére az 1877: XX. tc. 30. § ának a) pontja alapján gond­nokul F, I. budapesti lakós rendeltetett ki, aki ezután e minő­ségében a hagyatéki eljárás további folyamán tartott tárgyalások­nál állandóan és személyesen működött közre. Tényként állapítja meg a kir. tábla a hagyatéki iratokból azt is, hogy a végrendelet kihirdetéséről felvett jegyzőkönyvhöz A V. alatt csatolt, 1914 február 20-iki kelettel a felperes ré­szére kiállított meghatalmazást özv. B. Ödönné elsőrendű alpe­res csupán saját nevében írta alá, a végrendelethirdetési jegyző­könyv tanúsága szerint is a felperes mint annak képviselője je­lentkezett; oly meghatalmazás! okirat, amellyel a felperes a kis­korú másodrendű alperes képviseletével ennek gyámja az első­rendű alperes részéről megbízva lett volna, ezidőszerint sem a hagyatéki, sem a szintén beszerzett árvaszéki iratoknál feltalál­ható nem volt s az iratokból egyébként sem tűnik ki, hogy a felperes a hagyatéki eljárás folyamán az elsőrendű alperest úgyis mint a kiskorú másodrendű alperes t. t. gyámját képviselte volna.

Next

/
Thumbnails
Contents