Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. III. kötet (Budapest, 1918)

Perjogi Döntvénytár. 174 Érdemben pedig az e helyen irányadó ítéleti tényállás, illetve a felek között létrejöttnek bizonyult megállapodás kikötései mellett helyesen indult ki a fellebbezési bíróság a döntésnél abból, hogy a felek szerződésének célja és lényege az volt, hogy felperes a maga megrendelői (üzlettelei) körét alpereseknek átadja és erre való tekintettel abból az okból, hogy felperes szerződésileg elvállalt kötelezettségeinek alperesek irányában nem tett eleget és azoknak eleget tenni nem is volt képes azért, meri nem sikerült üzletteleit alpereseknek átadnia, akiket a fellebbezési bíróság helyes következtetése szerint ezen üzletfelek elmaradása körül hiba nem terhelt és mert nem felelt meg az üzleti személyzet átadására vonatkozóan vállalt kötelezettségének sem, jogszabálysértés nélkül állapította meg a fellebbezési bíróság azt, hogy a felek között létrejött jogviszony, miután alperesek attól az 1915 március 2-án kelt B) alatti levél szerint felperes szerződésellenes magatartása miatt jogosan elállottak, ezen elállás következtében még a kereset érdemleges tárgyalása előtt megszűnt és hogy az ennélfogva fenn nem áll. Ezekhez képest felperest felülvizsgálati kérelmével — a fentiekkel szemben tárgytalan egyéb panaszainak méltatása nélkül — elutasítani kellett. = V. ö. Perjogi Dtár I. 73., IL 62., 66. sz. 118. A kertészet az 188b: XVII. tc. 183. §. a) pontja értelmében az ipari üzem fogalma alá nem esvén, az ott használt, bár elemi erő által hajtott gép körül alkalmazott munkás az 1907: XIX. tc. 3. §. 26. pontja és az állami munkásbiztosító hivatal 17. sz. elvi határozata értelmében balesetbiztosítási kötelezettség alá nem esik és így a balesetből kifolyólag a kártérítési kereset a munkaadó ellen az 1907: XIX. tc. 82., 83. §-aiban előírt megelőző büntető eljárás nélkül megindítható. (Kúria 1917 ápr. 25. P. VI. 818. sz.) = V. ö. Perjogi Dtár III. 25-28., II. 108—110., 113., 114. és I. 139. szám.