Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. III. kötet (Budapest, 1918)

Perjogi Döntvénytár. 169 felperes az elmúlt hónapokra már teljesítést követelhet, el nem utasítható. Ennélfogva az vizsgálandó, vájjon a felek közt az a jogviszony, amelynek megállapítását, felperes kéri, tényleg fennáll-e??. R. és R. R. tanúk vallomásából a kir. tábla megállapította, hogy R. L. lakásán felperesnő és R. L. közt 1915 január 31-én az a megállapodás jött létre, hogy felperesnő átadja gőzmosó intézete üzletfeleinek jegyzékét, átkapcsoltatja telefonját az alperes által bérlendő helyiségbe, felperesnek a szóbeli tárgyaláson a keresettel megegyező nyilatkozata szerint továbbá arra kötelezte magát, hogy személyzetének azon tagjait, akik a ruhakihordással foglalkoznak, nevezetesen a 2 kocsikísérő leányt, egyik mosónőjét és ennek leányát alperesnek kívánságára, rendelkezésére bocsátja. Viszont alperes arra kötelezte magát, hogy a felperesnek hozzája kerülő üzletfeleitől befolyandó összegekből a mosás díja fejében levonandó 80%-on felüli 20%-ból az alperes által nyitandó fiók regie-költségének levonása után fennmaradó összeget felperesnek fogja kiadni. A szerződés időtartamára, valamint a haszonrészesedés havi összegére felek közt megállapodás nem történt. Jóllehet ezek szerint a felek közt a kereset alapjául szolgáló szerződés létrejött és a felek közti megállapodás végleges is volt, ami mellett szól az is, hogy alperes cég a február, március és április hónapokra a 3. és 5. /. alatt csatolt okiratok szerint elszámolást is küldött a felperesnek — felperes keresete mégis alaptalan, mert a jogviszony megállapítása iránt indított perben az a perdöntő kérdés, hogy a vitatott jogviszony a felek közt fennáll-e? A felek közti megállapodásnak és az alperes által azzal vállalt kötelezettségnek kétségtelenül főfeltétele az volt és erre irányult az egész szerződés, hogy felperes megrendelői körét alperesnek átadja, enélkül a felek által szándékolt jogviszony fennállónak nem tekinthető. Azonban A. D. és S. S. vallomásából az állapítható meg, hogy A. D., ki a L. gőzmosónak — annak megszűnéséig — felperesnél üzletvezetője volt, a peres felek közti megállapodás után közvetlenül a R. gőzmosóhoz lépett be proviziós alkalmazottként és azon volt, hogy a L. gőzmosó rendelőit a R. gőzmosó részére megszerezze, a 6. 7. alattinak megfelelő körleveleket küldött szét és szerinte nagyrészt sikerült is a L. ügyfeleit a R. részére megszerezni. Emellett szól különben R. B. vallomása is, hogy az üzletfelek névsorát csak hetek múlva egy kosár fenekén találta meg és hogy több helyen ha a ruháért küldött, azt az értesítést nyerte, hogy azt már elvitték.