Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. III. kötet (Budapest, 1918)

Perjogi Dönlvénytár. 165 lyek a zárlat tartama alatt magából a zárlati keze­lésből származtak, ellenben a zárlati gyümölcsök biztosítására szolgáló bár hasznos és szükségesf de a tulajdonképeni zárlati költségekhez nem számít­ható jégkárbiztosítási díjakat a bíróság meghagyása, vagy az összhitelezők beleegyezése nélkül ki nem fizethette. (Kúria 4915 szept. 1. Rp. VIII. 500. sz.) A debreczeni kir. tábla: A kir. törvényszék ítéletét helyben­hagyja. Indokok: A lefoglalt vagyon kezelésével megbízott zárgond­nok felelőssége tekintetében a meghatalmazottra nézve fennálló szabályok az irányadók, amely szerint a zárgondnok saját sze­mélyében a zárlati kezelésből származott káros következmények­ért — a szándékos kártételre irányuló cselekményektől elte­kintve — felelősséggel csak akkor tartozik, ha a kezelésre vo­natkozóan kapott utasításokat meg nem tartja, az elvállalt ügyek helyes ellátásában a rendes gazda gondosságát sem fejti ki, vé­gül ha mindazt, amit számadása alapján a zárgondnoki keze­lésből kifolyólag kiszolgáltatni tartozik, akár a végrehajtási tö­megnek, akár más érdekelt részére ki nem adja. Ezekből a szempontokból vizsgálva alperes felelősségét, tel­jesen alaptalanul vitatja felperes alperes kártérítési kötelezettsé­gét azon az alapon, hogy az általa kezelt ingatlanok 1906. évi dohánytermésének jégkár elleni biztosítási díját, mint & gazda­ság üzemi költségét kifizetni elmulasztotta és alaptalan felperes­nek az az álláspontja is, amely szerint alperes a biztosítási dí­jakért amiatt is felelős, mert elmulasztotta jogorvoslattal élni az ellen, hogy a kir. államkincstár a dohánybeváltási árból jogtalan levonásokat eszközölt, mert a zárlatot elrendelő bíróság által adott utasítás nem írta elő alperesnek azt, hogy a zár alá vett ingatlan jövedelméből mindenek előtt a dohánybiztosítási dijakat fizesse ki és nem vonható le ez a kötelezettsége abból a gon­dosságból sem, amelyet valaki saját ügyében alkalmazni tartozik, sőt ellenkezőleg a végrehajtási törvény rendelkezése folytán a kezeihez jutott jövedelemből csakis azokat a költségeket fedez­hette, amelyek a zárlat tartama alatt magából a zárlati kezelés­ből származtak, ellenben a zárlati gyümölcsök biztosítására szol­gáló bár hasznos és szükséges — de a tulajdonképeni zárlati költségekhez nem számítható jégkárbiztosítási díjakat a bíróság meghagyása, vagy az összhitelezők beleegyezése nélkül ki nem

Next

/
Thumbnails
Contents