Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. III. kötet (Budapest, 1918)

158 Perjogi Döntvénytár. zőit megkárosítsa, hanem a haszonélvezetre vonatkozó szerződést dr. H. Kálmán bontotta íel és pedig felbontotta a fellebbezési bíróság által valónak elfogadott vallomása szerint a ház eladásakor és azért, mert a végrehajtást szenvedő a kötelezettségének eleget nem tett, — továbbá, mert erre az esetre kiköttetett, hogy a szerződés hatálytalan lesz. Ilyen tényállás mellett a fellebbezési bíróság az 1913 nov. 1-én lejárt bérre vonatkozóan az alapperbeli ítélet fenntartásával jogszabályt nem sértett, mert a végrehajtást szenvedő haszonbérleti jogának megszűnése után a zárgondnok, habár a zárlat fel nem oldatott, az 1913 november 1-én esedékes bért az alperesektől jogosan nem követelhette. Nem vezethetett sikerre felperes felülvizsgálati kérelmében előadott az az érvelés, hogy a dr. H. Kálmán részéről történt szerződésfelbontás csak abban az esetben lett volna bíróilag figyelembe vehető, ha a szerződést dr. H. Kálmán perindítása után a bíróság mondotta volna ki megszűntnek, mert nincs oly jogszabály, amely szerint a szerződés megszűnésének kölcsönös kikötése és ennek az egyik fél részéről történt érvényesítése esetén bírói döntést kellene a télnek kérnie akkor is, ha a másik fél a szerződés felbontásába belenyugszik, amint ez dr. H. Kálmán tanúvallomása szerint az adott esetben történt. Az a panasz, hogy a fellebbezési bíróság a tanács tagjaiban beállott változás dacára a tárgyalást nem ismételte, a felülvizsgálati tárgyaláson visszavonatván, tárgytalanná vált. A felülvizsgálati kérelmet tehát a kir. tábla a felhozott okokból elutasította. ¥ * = Ad II. Az, hogy a kir. tábla Dem látta fennforogni a Pp. 5(ií. §. t. pontját (amely esetben a szabálytalanságot az 540. §. értelmében hhatalból kellelt volna észlelnie), azt bizonyítja, hogy a 242. és 3^2. §-ok nem a bíróság megalakítását, hanem a tárgyalás közvetlenségét szabályozzák. V. ö. Perjogi Dtár L 203., 316., 317. és II. 142. sz. 106. /. Ha a zárgondnok az általa indítóit per folyamán a zárgondnoki tisztség alól felmentetett, ö fellebbezéssel nem az ügy érdemében, hanem csak annyiban élhet, amennyiben őt a perköltség fizetésére saját személyében kötelezték. — //. Ha a felperes mint zárgondnok lépett fel keresettel, a per-