Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. III. kötet (Budapest, 1918)

146 Perjogi Döntvénytár. kitetszőleg végrehajtatónak a végrehajtást szenvedő ellen fennálló vételárkövetelése moratórium alá esett, amely moratórium a kereseti követelésre nézve Ausztriában 1915. évi május 31-éveí végződött. Az 1914: LI. tc. 2. bekezdése szerint, ha a per bíróságának az államában — a jelen esetben tehát Ausztriában — a moratórium az 1914. évi november hó végét meghaladó időtartamra terjed, az ugyanazon tc. 1. bekezdésében meghatározott határidőknek ugyanolyan tartamú meghosszabbítása illeti a hitelezőt, mint amennyi időt a hitelező a moratórium meghosszabbítása következtében a követelés behajtása körül veszít, s ebben a meghosszabbított határidőben a végrehajtás a végrehajtási jogsegély iránt kötött szerződés hatályosságának kezdetekor érvényes szabályok szerint rendelendő el. Az osztrák birodalmi tanácsban képviselt királyságokkal és országokkal a kölcsönös végrehajtási jogsegély szabályozása tárgyában kötött szerződést becikkelyező 1914:XLII. tc, ennek 21. cikke szerint 1915. évi január hó 1. napján lépett életbe, addig az időpontig pedig a magyar királyságban az 1881. évi LX. tc. 4. §-a volt hatályban az Ausztriában hozott bírói határozatoknak a végrehajtását illetően. Az osztrák bíróság fentebb hivatkozott ítélete 1915. évi február hó 19-én, tehát az 1914: LI. tc. 1. bekezdésében a végrehajtható okirat keletkezésére kiszabott s az 1915. évi április hó 30. napjáig tartó határidő letelte előtt keletkezett, a végrehajtást pedig az eperjesi kir. járásbíróság az 1915. évi december hó 2-án rendelte el. Minthogy pedig a végrehajtató amiatt, mert a moratórium a behajtás alatt álló követelésre nézve Ausztriában nem 1914. évi november hó végével, hanem az 1915. évi május hó 31-ével végződött, a moratóriumnak hat hónappal hosszabb időtartamra terjedése következtében követelésének a behajtása körül hat hónapot veszített, az osztrák bíróság ítélete alapján a magyar bíróság által a végrehajtás az 1915. évi október hó 1. napjától számított hat hónapi időtartam alatt, tehát 1916. évi március hó 31. napjáig nem az 1914: XLII. tc, hanem az 1881 : LX. tcikknek 4. §-a értelmében és ennek a § nak megfelelőleg rendelendő el. Az 1881 :LX. tc. 4. §-a szerint az osztrák-magyar monarchia másik államában hozott bírói határozat alapján ezen állam megkeresésére a végrehajtás a viszonosság előfeltétele alatt fellétlenül elrendelendő, kivéve azt az esetet, ha a végrehajtás útján érvényesíteni szándékolt teljesítés hazai tiltó törvénybe ütközik. Minthogy kereskedelmi ügyletből eredő pénzkövetelés behaj-