Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. III. kötet (Budapest, 1918)

Perjogi Döntvénytár. 139rásra nem tartozót, mellőzi, ez nem ítéletnek, hanem a keresetet visszautasító végzésnek tekintendő ? ily határozat ellen tehát, habár ítélet alakjában hozatott, mégis csak nyolc nap alatt beadható felfolyamodásnak van helye. (Kúria 1916 dec. 20. P. V. 7097. sz.) A kir. Kúria: A végrehajtató részéről beadott felülvizsgálati kérelmet felfolyamodásnak tekinti és azt visszautasítja. Indokok: A másodbíróság fellebbvitellel megtámadott határozatában tényállásként állapítja meg, hogy a zárgondnoki számadás ellen az érdekeltek közül a bevételek és kiadások tekintetében senki sem tett kifogást. Az 1881 : LX. tc. 249. §-ának második bekezdése szerint a bíróság ítélettel csak akkor határoz, ha a zárgondnoki számadás ellen észrevételeket adtak be, ha annak egyes tételeit kifogásolták, de ha észrevételeket nem adtak be s így a zárgondnoki számadás kérdésében ítélet hozatalának nincs helye, a bíróság ebben az esetben, ha ítélettel megoldandó vitás kérdésekkel kapcsolja össze a zárgondnoki számadás kérdését, lényeges eljárási szabály megsértése nélkül az ítélet rendelkező részében mondja ki azt, hogy a zárgondnok számadását, mivel az ellen észrevételt senki sem tett, helyesnek tekinti. Az elsőbíróság a zárgondnoki számadás kérdését összekapcsolta a zárgondnok ellen a végrehajtató által kártérítés iránt indított per érdemi eldöntésével, az elsőbíróság tehát nem sértett meg lényeges eljárási szabályt azzal, hogy a kártérítési kereset érdeme felett hozott ítéletben jelentelte ki azt, mikép a zárgondnoki számadást helyesnek tekinti. Az id. tc. 249. és 252. §-aiból kitetszőleg a zárgondnoki díjakat a bíróság végzéssel állapítja meg és ettől eltérés csak abban az esetben van, ha a számadás kérdése ítélettel döntendő el, ekkor ugyanis a zárgondnoki számadás felett határozó ítéletben állapítja meg a bíróság a zárgondnoki díjakat is. A jelen esetben azonban, minthogy az elsőbíróság a zárgondnok ellen kártérítés iránt indított kereset érdemével együtt döntött a nem kifogásolt zárgondnoki számadás és a zárgondnoki díj felett, nem sértett meg az elsőbíróság lényeges eljárási szabályt azzal, hogy a kártérítés kérdésében döntő ítéletben rendelkezett akként, mikép a zárgondnok számára díjat nem állapít meg. A zárgondnoki számadás kérdése a másodbíróság elé nem került, a kártérítés iránt emelt kereset felett pedig a zárgondnok