Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. III. kötet (Budapest, 1918)

138 Perjogi Döntvénytár. mutatta ki, mert alperes ellen a D) alattiból kitetszőleg nem? csupán az az 5000 K, hanem ennek 1913 márc. o-étől folyá 6%-os kamata is fennáll, amiből arra kell következtetni, hogy alperes ennek az 5000 K tőkének és járulékainak a megfizetését sem tudja már hosszabb idő óta teljesíteni s az ingatlan elárverezésének a veszélye fennforog. Minthogy a fentebbiek szerint az 1881 : LX. tc. 237. §-ának a) pontjában meghatározott előfeltételei a zárlat elrendelésének fennforognak, a másodbírósági végzés megváltoztatásával az elsőbíróságnak a zárlatot elrendelő végzését kellett helybenhagyni. Még ha az alperesnek közokiratban foglalt s másolatban a zárlati kérelemhez A) alatt csatolt nyilatkozata alkalmas is arra, hogy annak az alapján a felperest illető jog a telekkönyvbe bejegyeztessék, ez a körülmény nem állhatja útját a zárlat elrendelésének, mert ha a törvény megengedi azt, hogy a jogosított fél az őt megillető jogosítványt többféle módon érvényesítse, a jogosított a megengedett módok bármelyikét választhatja s az általa választott módtól nem lehet őt elzárni azzal az indokolással, hogy jogosítványa érvényesítésének más módja is van. Az 1881 : LX. tc. 251. §-a szerint afelől, hogy a zárlat által okozott költségeket melyik fél és minő részben köteles viselni, a 237. §. a) pontja esetében, a 251. §. 2. bekezdésében felsorolt esetek kivételével, a bíróság a per során határoz. Ebből az okból nem lehetett helyt adni a felperes azon kérelmének^ hogy alperes a zárlat kérésével és a felfolyamodással felmerült költségben marasztaltassék. * ¥ = V. ö. Perjogi Dtár I. 352., 410. sz. és II. 283. hl. 89. /. Ha a zárgondnok számadása ellen észrevételeket be nem adtak, a bíróság nem ítélettel, hanem végzéssel mondja ki a számadás helyességét és intézkedik a zárgondnoki díjak megállapítása tárgyában; de ugyanezt a végrehajtató által a zárgondnok ellen indított kártérítési per érdemi eldöntésével is összekapcsolhatja. — II. Ha a bíróság a zárgondnok elleni kártérítési követelés felett a határozathozatalt, mint a perenkívüli végrehajtási eljá-