Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. III. kötet (Budapest, 1918)

Perjogi Döntvénytár. 137 fátlanoknak az alperes birtokában levő egyharmadrészét a felperesnek a birtokába bocsátani és a bekebelezett terhek levonása után a 420,000 K vételárból fennmaradó összegnek a lefizetése ellenében a felperes részére a tulajdonjog bekebelezésére alkalmas okiratot adni, ennek az elmulasztása esetén pedig tűrni, hogy felperes a vételármaradvány bírói letétbehelyezése ellenében a tulajdonjogot a saját javára bekebelezhesse. Eszerint a kereseti kérelem szerint tehát a kereseti követelés tárgya a fentebb említett ingatlanrész. A keresetlevél tartalma szerint felperes az ingatlanrész tulajdonához és birtokához való igényét az elsofolyamodású bíróságtól a keresetlevél másolata kapcsán hiteles másolatban felterjesztett arra a közjegyzői okiratra alapítja, amely szerint alperes a szóbanforgó ingatlanrészre elővételi (helyesen vételi) jogot biztosít a felperesnek 420,000 K vételárért, alapítja továbbá felperes a maga igényét a szintén hiteles másolatban felterjesztett arra a közjegyzői okiratra, amely szerint felperes, vonatkozással •a fentebb említett közjegyzői okiratra, a neki biztosított vételi jogot elfogadja. Felperes annak a kimutatása céljából, hogy igényének az érvényesítése a zárlat alkalmazása nélkül veszélyeztetve van, a zárlati kérelemhez D) alatt csatolta a budapesti központi kir. járásbíróságnak, mint telekkönyvi hatóságnak 21,763/1915. sz. végzését, amely szerint alperes ellen a kereseti ingatlanrészekre 5000 K tőke és jár. erejéig a végrehajtási jogot a telekkönyvi hatóság feljegyeztette s előadta továbbá felperes, hogy alperes a már említett ingatlanrészeket árúba bocsátotta, végül a felfolyamodásban azt adta elő s a becsatolt hiteles betétmásolatokkal azt igazolta, mikép alperes időközben a peres ingatlanrészeket eladta; a felfolyamodásban foglalt efelett az újabb tényállítás felett a kir. Kúria a Pp. 557. §-a és a Ppé. 40. §-ának 4. bekezdése alapján elrendelte a zárlatot szenvedőnek a meghallgatását, aki az eladás megtörténtét beismerte, de vitatta, hogy a meghallgatásáról felvett jegyzőkönyvhöz másolatban X) alatt csaolt vételszerződésből kitetszőleg a szerződő felek ennek a szerződésnek a hatályát épen a felperes által indított per kimenetelétől tették függővé. Az a körülmény, hogy a peres ingatlanjutalékra kielégítési végrehajtást vezettek, hogy továbbá alperes a felperes részéről igényelt ingatlanrészt időközben másnak eladta, az 1881 : LX. le. 237. §-ának a) pontjában megkívánt veszély kimutatására elegendő. Az a körülmény pedig, hogy a peres ingatlanrész értékéhez képest az 5000 K végrehajtási összeg csekély, nem elégséges-annak a megállapítására, hogy felperes a veszéht nem