Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. III. kötet (Budapest, 1918)

186 Perjogi Döntvénytár. 88. /. A vevő által az eladó ellen, az ingatlan telekkönyvi tulajdona iránt indított perben az a körülmény, hogy a peres ingatlanjutalékra kielégítési végrehajtást vezettek, hogy továbbá alperes a felperes részéről igényelt ingatlanrészt időközben másnak eladta, az 1881 : LX. tc. 237. §-ának a) pontjában megkívánt veszély kimutatására elegendő. — //. Ha a felperes birtokában lévő okirat alkalmas is arra, hogy annak az alapján a felperest illető jog a telekkönyvbe bejegyeztessék, ez a körülmény nem állhatja útját a zárlat elrendelésének, mert ha a törvény megengedi azt, hogy a jogosított fél az őt megillető jogosítványt többféle módon érvényesítse, a jogosított a megengedett módok bármelyikét választhatja s az általa választott módtól nem lehet őt elzárni azzal az indokolással, hogy jogosítványa érvényesítésének más módja is van. — A végr. törv. 251. §-ának a zárlati költségekre vonatkozó rendelkezése a zárlat elrendelése kérdésében beadott felfolyamodás költségeire is alkalmazandó. (Kúria 1916 dec. 20. Pk. V. 4859. sz.) A kir. Kúria: A kir. tábla végzését megváltoztatja és az elsőbíróság végzését hagyja helyben; a zárlatot kérőt a felfolyamodásban előterjesztett azzal a kérelmével, hogy a zárlatot szenvedő a zárlati kérelemnek és a felfolyamodásnak a költségében már most marasztaltassék, elutasítja. indokok: A zárlatot kérő a per megindításával egyidejűleg az 1881 : LX. tc. 237. §-ának a) pontja alapján kérte az alperes ellen a zárlat elrendelését. A felterjesztett iratokhoz hiteles másolatban mellékelt keresetlevélből kitetszőleg a felperes kereseti kérelme az, hogy alperes köteleztessék a Budapest székesfőváros pesti részének 308. és 309. sz. betéteiben 309. és 320. hrszámok alatt felvett in-