Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. III. kötet (Budapest, 1918)

Perjogi Döntvénytár. 104 tető másodbírósági rendelkezés azért volt helybenhagyandó, mert a tél azon az alapon, hogy a közjegyző részére a törvényszerű díjaknál nagyobb összeget fizetni nem akart, költségekkel nem sújtható. = Ad HL: V. ö. Perjogi Dtár II. 23., ->97., 380., 507. sz. 67. /. Az 1873: XXII. tc. hatálybalépte után történt telepítésre e törvény rendelkezései nem alkalmazhatók és így a váltságösszeg az eladott ingatlan vételárából a telekkönyvi bekebelezés sorrendjében a bekebelezett összeg erejéig nyerhet csak kielégítést. — //. Az 1873:XXII. tc. 1. §-a szerint ezen törvényben szabályozott telepítvényi jogviszony az úrbéri és ezzel rokon viszonyoktól eltérő és így nem alkalmazható ezekre vonatkozólag sem az 1881: LX. tc. 189. §-ának c) pontja, sem a kir. Kúria 1. számú teljesülési polgári döntvénye és az 1881: LX. tc. 18k. $-ának 2. bekezdése ; tehát az árverés n^pja után esedékes részletekkel az árverési vevő nem terhelhető. (Kúria 1916 okt. 5. Pk. V. 6495/1915. sz.) A kir. Kúria: A másodbíróság végzését az elsőbíróság végzésére is kiterjedő hatállyal akként változtatja meg, hogy a m. kir. kincstár javára az árverési vételárból kielégítendőleg az elsőbírói sorrendi végzés II. 6. tétele alatti rangsorban 2844 K 46 f tőkét és ennek 1913. évi április hó 17-től, mint az árverés napjától visszafelé számított háromévi, valamint az árverés napjától a jogerős kiutaló végzésnek a kir. adóhivatalhoz mint bírói letéti pénztárhoz való megérkezése napjáig járó további 5% kamatát sorozza azzal a korlátozással, hogy e sorozott követelésbe a sorrendi végzés II. 6. tétel a) alpontja alatt már a vételárra sorozott 172 K részlet beszámítandó, az ezt meghaladó összegnek a kir. kincstár javára a kifogásoló m—i takarékpénztár és id. K. M. követeléseit megelőző sorrendben való sorozását ellenben a kir. Kúria mellőzi és a másodbíróság végzésének azt