Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. III. kötet (Budapest, 1918)

72 Perjogi Döntvénytár. jogával terhelt ingatlanon maradtak, azokat az adósok használták, hogy továbbá alperes maga sem állítja, mintha egyidejűleg vagy később valamely oly intézkedést tett volna, amely az adósokat a dolgok birtoklásában, használatában, az azok felett való rendelkezésben korlátolni alkalmas lett volna. Megállapította a fellebbezési bíróság azt is, hogy alperes a dolgokat, ha azokat a zálogszerződés megkötésekor jelképesen át is vette, az adósok birtokában és rendelkezése alatt hagyta. Ingó dolgon zálogjog csak oly módon alapítható, hogy a tulajdonos az ingót a hitelezőnek átadja. Ez az átadás azonban nem tekinthető megtörténtnek és ebből folyólag az ingóra nézve a zálogjog nem jött létre, ha a szerződő felek kijelentik ugyan az átadás és átvétel megtörténtét, vagy ha épen a tulajdonos a zálogul lekötni szándékolt ingót a hitelezőnek átadja, de az ingó ennek a kijelentésnek és ennek a színlelt átadásnak ellenére a tulajdonos birtokában és rendelkezése alatt marad. Helytelenül vonta le tehát a fellebbezési bíróság a részéről megállapított tényekből azt a következtetést, hogy alperes a dolgokat az adósoknak a birtokába visszabocsátotta, mert hiszen a fentebb előadottak szerint alperes azokat a dolgokat valósággal át sem vette, ez a helytelen következtetés azonban nem ok arra, hogy az alperes felülvizsgálati kérelmének hely adassék, mert akár létre nem jött a felperes zálogjoga, akár valaminő tény következtében megszűnt az, helyes a másodbíróságnak az a kijelentése, hogy alperesnek a keresetben felsorolt tárgyakra mint ingókra zálogjoga nincs. A kir. Kúriának abból az álláspontjából, hogy az adósok, K. József és K. Jakab a zálogul lekötött tárgyakat az alperesnek át nem adták és hogy emiatt azokon a tárgyakon az alperes javára zálogjog létre sem jött, önként következik az, hogy felesleges a jelen esetben annak a vizsgálata, vájjon történt-e az alperes részéről a zálogtárgyaknak az adósok részére visszabocsátásakor valaminő fenntartás és vájjon az alperes részéről történt állítólagos fenntartásnak minő jogi hatása lehetett volna. Habár tehát az alperes a felülvizsgálati kérelemben ennek a ténybeli és jogi kérdésnek a másodbíróság részéről mellőzését is panaszolja, a kir. Kúria ennek a két kérdésnek a vizsgálatába nem bocsátkozott. Alperesnek felülvizsgálati, felperesnek pedig csatlakozási kérelme sikertelen, ebből az okból a felülvizsgálati eljárás költségét a Pp. 543. és 508. §-aihoz képest kölcsönösen meg kellett szüntetni.