Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. III. kötet (Budapest, 1918)

Perjogi Döntvénytár. 69 ugyanezekre az ingókra minő jog illeti meg. — ///. A zálogjog nem jött létre, ha a szerződő felek kijelentik ugyan az átadás és átvétel megtörténtét, vagy ha épen a tulajdonos a zálogul lekötni szán­dékolt ingót a hitelezőnek átadja, de az ingó ennek a kijelentésnek és ennek a színlelt átadásnak elle­nére a tulajdonos birtokában és rendelkezése alatt marad. (Kúria 1916 okt. 4. P. V. 5592. sz.) A kir. Kúria: Az alperest a felülvizsgálati és a felpereseket a csatlakozási kérelemmel elutasítja, a felülvizsgálati eljárás költ­ségét pedig peres felek között megszünteti. Indokok: A fellebbezési bíróság a peres felek részéről ebben a részben meg nem támadott, tehát a felülvizsgálati eljárásban a Pp. 534. §-ának 1. bekezdése szerint irányadó tényállásként állapította meg, hogy elsőrendű felperes 120,000 K kölcsöntőke biztosítása céljából zálogjogot nyert K. József és K. Jakab adó­soknak a sz—i 2220. és 2221. sz. betétekben felvett ingatla­naira, amelyeken az adósoknak téglagyáruk volt, ezekre az in­gatlanokra elsőrendű felperes kielégítési végrehajtást vezetett s ezeknek az ingatlanoknak a tartozékaiként összeíratta az 1881. évi LX. tc. 149. §-ához képest a másodbírósági ítélet rendelkező részében felsorolt dolgokat, végül az ingatlanokra bírói árverést kért, viszont az alperes ugyanezekre a dolgokra, mint ingókra, azon az alapon, mert ezeket K. József és fia cég neki kézi­zálogul adta át, az 1875 : XXXVII. tc. 305. és 306. §-ai alap­ján az árverés elrendelését kérte az 1881 : LX. tc 115. §-ához képest. Ez az utóbb idézett törvényhely csupán az igények bejelen­tésére vonatkozó felhívás kibocsátását tiltja meg, de nem tartal­maz olyan rendelkezést, hogy igénypernek az 1875 : XXXVII. tc. 305. és 306. §-ai alapján elrendelt árverés esetében nincs helye. Ez a per azonban nem igényper. Az igényper jogalapját ugyanis olyan tényállítások alkotják és alkothatják, amelyeken alapuló joga a felperesnek alkalmas arra, hogy a végrehajtató által alakilag érvényesen szerzett zálogjog gyakorlását megaka­dályozza s az igényperbeli felperesi kérelem az, hogy az igényelt ingó a végrehajtás alól mentessék fel. A másodbírósági ítéletben foglalt ténymegállapítás szerint a felperesek keresetének a jog­alapját olyan tényállítások adják, amelyek valóságuk esetén ki­zárják azt, hogy alperes a kereseti dolgokra zálogjogot szerzett

Next

/
Thumbnails
Contents