Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. III. kötet (Budapest, 1918)

70 Perjogi Döntvénytár. volna s a felperesek kereseti kérelme nem is az, hogy a kereseti dolgok a végrehajtás alól mentessenek fel, hanem az, hogy állapíttassék meg, mikép ezekre a dolgokra alperesnek kézizálogjoga nincs. Egyébként is az a körülmény, hogy a lefoglalt ingókra nézve a felperes részéről igénypernek volna helye, még nem zárja ki azt, hogy felperes, ha a Pp. 130. §-ában előírt egyéb előfeltételek fennforognak, keresetet ne indíthasson annak a megállapítása iránt, mikép az alperesnek zálogjoga fenn nem áll. A Pp. 130. §-ában meghatározott feltételei pedig a megállapítási keresetnek a jelen esetben megvannak. Elsőrendű felperes zálogjogot szerzett azokra az ingatlanokra, amelyeken a kereseti tárgyak vannak és a kereseti tárgyak az ingatlanok tartozékaiként összeírattak, zárgondnoki kezelés alá adattak, azokra az ingatlanokkal együtt a bíróság a felperes javára az árverést elrendelte, viszont az alperes ugyanezekre a dolgokra, mint ingó zálogra, a KT. 305. és 306. §-a alapján bírói árverést kért és nyert. Egyfelől a felperesek, másfelől az alperes részéről vitatott és egymással szemben érvényesíteni kívánt ezeknek a jogoknak az ellentétessége szükségessé teszi az elsőrendű felperes, mint jelzálogos hitelező részéről annak a bíróság útján megállapíltatását, hogy alperesnek ezekre a dolgokra mint ingókra zálogjoga fenn nem áll. Felperesek közül az elsőrendűnek, mint jelzálogos hitelezőnek a jogállapota az alperessel szemben, aki ugyanazokra a dolgokra, mint ingókra zálogjogot érvényesít, csak akkor van biztosítva, ha megállapítást nyer az, hogy alperesnek ingó zálogjoga nincs. Alaptalan tehát az alperesnek a felülvizsgálati kérelemben előterjesztett az a panasza, hogy a fellebbezési bíróság jogszabálysértéssel állapította meg a felperesnek a megállapítási keresethez való jogát és a megállapítási kereset szükségességét. De alaptalan viszont felpereseknek a csatlakozási kérelemben előterjesztett az a panasza is, hogy a fellebbezési bíróság helytelenül mellőzte annak a megállapítását mikép a kereseti tárgyak az elsőrendű felperesnek a zálogjogával terhelt ingatlanoknak a tartozékai és ebből folyólag, mint ingatlanokat, alperes a KT. 305. és 306. §-ai alapján el nem árvereztetheti. Az alperessel szemben ugyanis a felperesek jogállapotának a biztosításara csak annak a megállapítása szükséges, hogy alperesnek a tárgyakra zálogjoga nincs. A felperes részéről vitatott jognak az érvényesítését alperes csak annyiban gátolja, amennyiben a kereseti tárgyakat, mint ingókat, az ő fenn nem álló zálogjoga alapján végrehajtás alá vonta. Ha megállapítást nyer az, hogy alperesnek ingó zálogjoga nincs, ezzel elesett az