Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. III. kötet (Budapest, 1918)

(iO Perjogi Döntvénytár. ság az A) alatt csatolt szerződésnek és az annak alapján tett jognyilatkozatoknak a megszűnését állapítsa meg, hanem arra is, hogy alperes a felperes részéről már teljesített szolgáltatásokat a szerződés megszűnése okából a felperesnek adja vissza, keresetének ettől a részétől azonban felperes elállott, azonban csupán abból az okból, mert a szolgáltatások összegszerűségének a bizonyításával a per elhúzódnék, különben felperes a visszakövetelésre a jogát fenntartotta. A fellebbezési bíróság a felperesnek a per során tett előadása alapján megállapította azt is, hogy a \ peres íelek közt a jogviszonyt voltaképen az A) alatt csatolt szerződés létesítette s felperes tulajdonképen az A) alatt csatolt szerződésen alapuló jogviszonynak a megszűntét kívánja megállapíttatni azon az alapon, mert alperes az A) alattival vállalt kötelezettségeit megszegte és mert az alperes részéről vállalt szolgáltatások lehetetlenekké váltak. A fellebbezési bíróság ítéletében megállapított tényállásnak ezt a részét felperes a felülvizsgálati kérelemben nem támadja meg, ez tehát a Pp. 534. §-ának az első bekezdéséhez képest a felülvizsgálat alapjául szolgál. A felülvizsgálati tárgyaláson felperes megtámadta ugyan a másodbírósági ítéletben megállapított tényállást abban a részében, amely szerint felperes a keresetét arra is alapította volna, hogy alperes az A) alatt csatolt szerződésben vállalt kötelezettségének eleget nem tett; de a tényállásnak ezt a megtámadását a kir. Kúria nem vehette figyelembe, mert a Pp. 534. §-a szerint a fellebbezési bíróság ítéletében foglalt tényállás megtámadása csak akkor vehető figyelembe, ha a fél a megtámadást a felülvizsgálati kérelemben, illetőleg a válasziratban kifejezetten érvényesítette, mert továbbá a Pp. 535. §-a értelmében a szóbeli tárgyaláson az első vagy a fellebbezési bíróság előtt nem érvényesített tényeket vagy bizonyítékokat csak az ott körülírt esetekben és csupán akkor lehet felhozni, ha a fél valószínűvé teszi, hogy iratában hibáján kívül nem érvényesíthette azokat. A bírói gyakorlat szerint nincs helye megállapítási keresetnek akkor, ha a felperes teljesítést is követelhet. Ez a szabály áll abban az esetben is, ha a kereset olyan tényállításokon alapszik, amelyekből arra kell következtetni, hogy a peres telek között létrejött ugyan valaminő szerződéses jogviszony, ez a szerződéses jogviszony azonban a peres felek egyikének a szerződésszegése következtében vagy a szolgáltatás lehetetlenné válása miatt megszűnt s ebből az okból felperes a már teljesített szolgáltatást visszakövetelheti.