Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. III. kötet (Budapest, 1918)
58 Perjogi Döntvénytár. Alaptalan ezek szerint alperesnek a felülvizsgálati kérelemben foglalt az a további panasza is, mikép a fellebbezési bíróság: megsértette azt az eljárási szabályt, hogy az ügygondnok nem ügyfél, hanem a végrehajtást szenvedőnek csupán perbeli megbízottja és hogy Franciaországnak mint a magyar állammal ellenséges államnak a polgára a magyar bíróságok előtt jelenleg: perképességgel nem bír. = V. ö. Perjogi Diár I. 70. és ti. 272. sz. 42. /. Az a körülmény, hogy a meghatalmazásban az azt kiállító felperes a a válópere kifejezését használta, a meghatalmazást nem teszi a tényleg megindított megtámadási és illetőleg bontóperben valá használatra hatálytalanná. — //. A bíróság a keresetet visszautasító végzéstől utóbb eltérhet és az újból bemutatott keresetlevelet elfogadhatja. — HL Az elmebeteg egyén akkor sem bír perbeli cselekvőképességgel, ha gondnokság alá helyezve nincs; de a gyámhatóság által az 1877: XX. tc. 259. §-a értelmében kifejezetten csak az elmebeteg személyi ügyeire és a vagyonára való felügyeletre kirendelt ideiglenes gondnok az elmebeteget a házassági perben nem képviselheti. — IV. A Pp. 76. §-a értelmében kirendelt ügygondnok kirendelésének előfeltételei és jogköre. (Kúria 1916. okt. 18. P. III. 5591. sz.) A kír. Kúria: Valamennyi felülvizsgálati kérelmet elutasítja és a felülvizsgálati eljárásban felmerült költséget peres íelek között kölcsönösen megszünteti. Indokok: A kir. Kúria mindenekelőtt előrebocsátja, hogy alperesnek B. Emilt tekinti, aki nemcsak felperesnek és az alperes képviseletében tellépett ideiglenes gondnoknak, valamint az alperes részére a bíróság részéről kirendelt ügygondnoknak előadása, hanem az iratok között fekvő, a pozsonyi közkórház:
