Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. III. kötet (Budapest, 1918)

Perjogi Döntvénytár. 87 A másodbírósági ítéletben foglalt ténymegállapítás szerint a •végrehajtást foganatosító bíróságnak a végrehajtatót ügygondnokul rendelő végzése jogerőre emelkedett, ebben a perben tehát nem tehető vita tárgyává az, hogy vájjon a végrehajtást foganatosító bíróságnak a saját hatáskörében hozott, ez a jogerős végzése megfelel-e az 1881: LX. tc. 124. §-a amaz értelmének, amely értelem a jelen per bíróságának a felfogását fedi. A végrehajtást foganatosító bíróság végzésével jogerősen eldöntöttnek kell elfogadni azt, hogy dr. R. B. végrehajtatót a lefoglalt követelés behajtására a végrehajtást foganatosító bíróság ügygondnokul rendelte ki. Alperesnek az a panasza, hogy a lefoglalt követelés behajtására a végrehajtató nem rendelhető ki ügygondnokul, a fentebbiek szerint nem nyújt alapot arra, hogy a kir. Kúria az alperes felülvizsgálati kérelmének helyt adjon. Akár a végrehajtatót jogosítja fel a végrehajtást foganatosító bíróság a lefoglalt követelés behajtására, akár ügygondnokot rendel ki ebből a célból, úgy a végrehajtató, mint az ügygondnok a végrehajtást szenvedőnek más, harmadik személlyel szemben létrejött, lefoglalt követelését érvényesíti. De ez az érvényesítés nem csupán azon a jogalapon történik, amelyen a végrehajtást szenvedőnek követelési joga ama harmadik személlyel szemben nyugszik, hanem a végrehajtalónak, illetve az ügygondnoknak a saját nevében való fellépéséhez szükséges azon a további jogalapon is, hogy a végrehajtató az érvényesíteni kívánt követelést végrehajtás utján lefoglalta, arra ekként zálogjogot szerzett s ennek a zálogjognak az érvényesítésére, a zálogjoggal terhelt követelésből a végrehajtató követelésének a behajtására és kielégítésére a bíróság a végrehajtatót feljogosította, illetve erre a célra ügygondnokot rendelt ki. Az 1881 :LX. tc. 124. £-a alapján tehát akár a végrehajtató nyert feljogosítást a végrehajtást szenvedőt más, harmadik személlyel szemben illető, de zálogjoggal terhelt követelés behajtására, akár ügygondnokot rendeltek ki erre a célra, úgy a végrehajtató, mint az ügygondnok a lefoglalt követelés behajtása iránt azzal az önálló joggal lép fel, hogy a végrehajtás útján szerzett zálogjogot gyakorolja a zálogjoggal terhelt követelés tekintetében. Ezeknek a szempontoknak szükségszerű következménye az, hogy a felperes perképességének az elbírálásánál közömbös dolog az, vájjon a végrehajtást szenvedő, akinek a követelését végrehajtás útján szerzett zálogjog terheli, ellenséges állam pol^ára-e és vájjon az ellenséges államnak ez a polgára a magyar híróságok előtt bír-e perképességgel.