Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. III. kötet (Budapest, 1918)

Perjogi Döntvénytár. Sz. F. és R. G. az 1915. évi április hó 11-ikén 15/6. sorsz. alatt beérkezett semmisségi panaszt, helyesen felfolyamodást aláírták, ami arra mutat, hogy perbeli cselekmények megtételében nincsenek akadályozva, a nevezettek állítólagos hadbavonulása azért nem szolgálhat alapul a T. J. által Sz. J. és neje ellen folyamatba tett birtokperben az eljárás felfüggesztésére, mert a nevezettek a most említett perben való érdekeltségüket a Pp. 86. §-ának megfelelően elő nem adták, sőt a perbe való beavatkozásukat alakszerűén be sem jelentették, egymagában az a körülmény pedig, hogy az alperesek állal előterjesztett kizárási kérelemhez a perhez fűződő jogi érdek nélkül ők is csatlakoztak, nem szolgál alapul arra, hogy ők a Pp. 84. és köv. szakaszai értelmében mellékbeavatkozóknak tekintessenek s így az említett állítólagos hadbavonult személyek az 1380/1915. M. E. számú rendelet 1. §-ának 2. bekezdése értelmében a jelen perben a peres féllel egy tekintet alá nem esnek. Ennélfogva a kir. ítélőtáblának nem felülvizsgálati, hanem a Pp. 64. és 65. §-aiban szabályozott eljárásban hozott s így a Pp. 551. §-ának 1. bekezdésében említett, felfolyamodással meg nem támadható végzések közé nem tartozó, 1916. évi június 30-ikán P. IV. 607/1916/15/c. sz. a. kelt felfüggesztő végzését megváltoztatni és az eljárás felfüggesztését mellőzni kellelt. Ennek folyománykép a kir. Kúria az ügyet a kir. ítélőtáblának 1916. évi március 10-ikén P. IV. 607/1916/15/a. sz. a. hozott végzése ellen az alperesek és a hozzájuk csatlakozott más személyek részéről 1916. évi április hó 11-ikén P. IV. 607/1916/15/6. sz. a. beadott semmisségi panaszra, helyesen felfolyamodásra is vizsgálat alá vette és ezt a felfolyamodást annyiban, amennyiben ez a kir. ítélőtábla végzésének helybenhagyó rendelkezése ellen irányul, azért utasította vissza, mert a másodbíróság helybenhagyó végzése ellen további felfolyamodásnak a Pp. 551. §-a 2. bekezdése értelmében helye nincs. Annyiban pedig, amennyiben a most említett felfolyamodás a kir. ítélőtábla végzésének visszautasító és a kecskeméti kir. törvényszék elnökének és bírái többségének kizárása iránt előterjesztett kérelmet elutasító rendelkezése ellen irányul, a kir. Kúria a felfolyamodásnak helyt nem adhatott, mert alperesek semmiféle olyan ténybeli adatot nem valószínűsítettek, amelynek fennforgása a kizárni kívánt bírák elfogulatlansága iránt alapos kétséget támasztana s így a kir. ítélőtábla az alperesek kizárási kérelmét, mint alaptalant helyesen utasította el; az alperesekhez csatlakozott, de a fentebb az állítólag hadbavonultakra vonatkozólag kifejtettek szerint mellékbeavatkozóknak nem tekinthető személyek kérelmét pedig a jelen perben való jogi érdekeltsé-