Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. II. kötet (Budapest, 1917)

2 Perjogi Döntvénytár. cáfoltnak tekintessék az, hogy az alperes huzamosabb tartózkodásra utaló körülmények közt tartózkodott Budapesten. Ezek alapján az elsőbíróság ítéletét helyben kellett hagyni. *2. Fuvarozási ügyletből származó per a Pp. 28. §-a alapján a vasút ellen a feladó állomás bíróságánál indítható, mert a vasút ezen a telepen bonyolítja le fuvarozási ügy lel körének egy részét. (Debreczeni kir. tábla 1915 P. II. 1441. sz.) * * — V. ő. Perjogi Dtárj. 152., 370. és 11.3. sz., Hiteljogi Dtár IX. 152. sz., Zsilvay Tibor a Jogt. Közi. 494u. évi 4tí. számában. 3. A Pp. 28. §-a alapján a feladó állomás bíróságának illetékessége a vasút ellen igénybe nem vehető. (Debreczeni kir. tábla 1915 okt. 19. P. I. 2806. sz.) A debreczeni kir. tábla: Az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja, alperes pergátló kifogásának helyt ad és a pert megszünteti. Indokok: Alperes részéről a Pp. 180. §-ának 3. pontja alapján a máramarosszigeti kir. törvényszék helyi illetékessége ellen emelt pergátló kifogást az elsőbíróság azért utasította el, mert a máramarosszigeti vasúti állomás, amelyen felperes a keresetben jelzett podgyászát feladta, alperesnek mint kereskedelmi vállalatnak nyilvánvalóan olyan telepe, hogy a jelen per, mint a telep ügykörét érintő per, a Pp. 28. §-a értelmében a máramarosszigeti kir. törvényszéknél is megindítható volt. Ez a jogi felfogás azonban téves, mert a kereskedelmi jogban elfogadott elmélet, valamint az evvel egyezően kifejlődött gyakorlat szerint, kereskedelmi telepnek az a hely tekintendő, amely a kereskedő üzleti tevékenységének önállóan vezetett központját képezi, ilyennek pedig alperesnek egyes állomásai nem tekinthetők. Mert igaz ugyan, hogy a magyar államvasutaknak állomásai