Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. II. kötet (Budapest, 1917)

iv Tartalommutató. Lap nek az állásról történt lemondása — beszámíthatatlanság folytán — érvénytelen volt, és így özvegyének a várossal szemben ellátási igénye van, az 1896 : XXVI. tc. 27. §-a szerint polgári perútra nem tartozik 76 107. Ha a község a vasúthoz vezető út létesítéséhez való hozzájárulás arányára nézve a vasúttársasággal és az érdekeltekkel megállapodott, ebből származó jogait rendes bírói úton érvényesítheti 76 173. Ha a közigazgatási hatóság az utólagos házasságkötés általi törvényesítésnek az anyakönyvi feljegyzését megtagadta, az atya által a törvényesítés kimondása iránt az anya és a gyermek ellen indított kereset polgári perútra tartozik 129 248.1. A törvénytelen gyermek anyja az utólagos házasság általi törvényesítés kimondását polgári perúton kérheti a természetes atyával, mint alperessel szemben. A kir. ügyész e perbe a törvénytelenség érdekében be nem avatkozhatik 178 383. II. Ha harmadik személy az ingatlanra időközben jogot szerzett, a telekkönyvi rendtartás 168. §-a alapján indított perenkívüli eljárás során nincs helye annak, hogy ama harmadik személy javára bejegyzett jog telekkönyvi állása e harmadik személy bejegyzése nélkül megváltoztattassék 262 426. Nincs kizárva, hogy ingatlannak nyilvános árverésen történt eladása valamely anyagi érvénytelenségi okból per útján érvénytelennek mondassék ki 292 Polgári pert megelőző eljárás. 108. Ha az 1907 : XIX. tc. értelmében baleset ellen biztosított alkalmazott balesete folytán megindított büntető eljárás, büntető felelősség hiányában, be lett szüntetve, a munkaadó elleni kártérítési keresetet nem lehet érdemlegesen elbírálni, hanem azt pergátló körülmény alapján vissza kell utasítani 77 109. I. Az 1907 : XIX. tc. 82. 8-án alapuló pergátló körülmény akkor is fennforog, ha a büntető bíróság a munkaadót vagy megbízottját nem valamely törvény alapján hatóságilag elrendelt óvórendszabály foganatosításának, illetőleg a hatóságilag elrendelt óvókészülék alkalmazásának elmulasztása miatt, hanem másnemű gondatlanság miatt mondotta ki bűnösnek 78 110. A városi rendőr az 1907 : XIX. tc. 3. §-a értelmében nem esik balesetbiztosítási kötelezettség alá és így a 82. §-ban előírt előzetes büntető eljárás kimutatása nélkül indíthat a város ellen kártérítési keresetet 80 111. A község ellen indított keresetet, mely arra van alapítva, hogy a község a főszolgabírónál tett alaptalan följelentéssel a felperesnek kárt okozott, nem kell fegyelmi vagy más közigazgatási eljárásnak megelőznie 80 112. A községi alkalmazott és a község elleni kártérítési kereset indítása az 1886 : XXII. tc. 86., 88., és 95. §-ai értelmében nem függ attól, hogy a községi alkalmazott kártérítési felelőssége fegyelmi úton előzetesen megállapíttassék 80 113. A m. kir. államvasutak gépgyárában alkalmazott munkás, aki az 1907 : XIX. tc. 10. §-a 2. bekezdésének rendelkezéséhez képest az Orsz. Munkásbetegsegélyző és Balesetbiztosító Pénztár útján való balesetbiztosítás kötelezettsége alól ki volt véve, nincs elzárva attól, hogy akkor, amidőn akár a baleseti kártérítéshez való jog, akár a miniszter által meghatározott ellátás összege vitássá válik, az 1907. évi XIX. tc. VII. fejezetében meghatározott mérvű kártérítés