Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. II. kötet (Budapest, 1917)
Tartalommutató. xu Lap 149. I. A fellebbezési bíróság ítéletében a fellebbezési kérelmeket és ellenkérelmeket — legalább a tárgyalási jegyzőkönyvre utalással — ismertetni kell ; és a kereseti jogalapok halmozottsága esetében azt is kell tartalmaznia, hogy a homályos szövegezésű elsőbírósági ítélet marasztaló rendelkezését melyik jogalapon hagyta helyben? — II. A költségre vonatkozó rendelkezés tekintetében a Pp. 508. §-ának puszta felhívása, külön indokolás nélkül a törvényben megkívánt indokolásul el nem fogadható, mert ez a törvényhely a Pp. 424—433. §-aira is kifejezetten utal 109 187. A per érdemében a tanács minden tagjának szavaznia kell ; lényeges eljárási szabálysértés (novella 39. §. o) pontja) forog fenn tehát, ha a tanács valamely tagja csupán a feloldás kérdésében nyilatkozott, az ügy érdemében azonban véleményét nem nyilvánította 141 210. I. Lényeges eljárási szabályt sért a fellebbezési bíróság, ha sem ítéletből, sem a tárgyalási jegyzőkönyvből nem tűnik ki, hogy az elsőbírósági eljárásban beszerzett korábbi periratok tartalmát a fellebbezési tárgyaláson ismertették és ha ennek a bizonyítéknak felhasználását minden indokolás nélkül mellőzi 155 280. A pergátló kifogások tárgyalásával felmerült költség megtérítésének • kötelezettsége az ügy végelintézésétől független. Ha azonban az elsőbíróság a pergátló kifogást elvető ítéletben az alperest a költségekben el nem marasztalta és az elsőbíróság íté'etét e hiányossága miatt a felperes fellebbezéssel meg nem támadta, a fellebbezési bíróság e tekintetben a Pp. 519. és 503. §-aira való figyelemmel nem intézkedhetik, hanem — a pergátló kifogást elvető ítélet elleni alperesi fellebbezés folytán — csak a fellebbezési (észrevételi) költségben marasztalhatja az alperest 203 317. A Pp. 503. §-a nem zárja ki, hogy a fellebbezési bíróság — az elsőbírói ítéletben megállapított tényállástól eltérően — oly tényeket állapítson meg, melyek annak a félnek a javára szolgálnak, aki sem fellebbezéssel, sem csatlakozással nem élt 218 318. Az a körülmény, hogy a felperes a reá nézve sérelmes számadási hibát tartalmazó ítélet ellen nem fellebbezett, csak a marasztalási összeg felemelését zárja ki ; egyébként azonban az alperesi fellebbezés elbírálásánál a számadási hibát a felperes javára helyre kell hozni 219 319. Az elsőbírósághoz való visszautasítás előfeltételei 221 321. Közbeszóló ítéletben kimondható, hogy a felek a kárt közösen és ha a károkozás aránya megállapítható nem volna, egyenlő részben tartoznak viselni 221 322. Habár a fellebbezési bíróság íté'etében nem ismertette az előtte lefolyt jogvitát, a felülvizsgálati bíróság következtetés útján megállapíthatja, hogy a felek a fellebbezési tárgyaláson mit adtak elő 222 323. I. A Pp. 509. §-a (előzetes végrehajthatóság) a Pp. IX. címében szabályozott váitóperben is alkalmazandó. — II. Ha a fellebbezési bíróság a marasztaló elsőbírósági ítéletet helybenhagyja és az alperest a fellebbezési költségben marasztalja, ez az utóbbi rendelkezés is előzetesen végrehajtható 223 324. A fellebbező fél ellenfele részéről az elsőbírósági eljárás során megnevezett tanuk kihallgatását a fellebbezési bíróság nem rendelheti el akkor, ha a fellebbező fél ellenfele a fellebbezési tárgyalás határnapját elmulasztja 223 355. Az a körülmény, hogy felperes a köteles rész iránti perben hozott ítélet ellen fellebbvitellcl nem élt, nem zárja ki, hogy az ítélet feloldását követő eljárásban a tiszta hagyaték értéke a korábbi ítéleti megállapításnál magasabb összegben határoztassék meg 244:
