Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. II. kötet (Budapest, 1917)

Perjogi Döntvénytár. 81 J13. A m. kir. államvasutak gépgyárában alkalmazott munkás, aki az 1907: XIX. tc. 10. §-a 2. bekezdésének rendelkezéséhez képest az Orsz. Munkásbetegsegélyző és Balesetbiztosító Pénztár útján való balesetbiztosítás kötelezettsége alól ki volt véve, nincs elzárva attól, hogy akkor, amidőn akár a baleseti kártérítéshez való jog, akár a miniszter által meghatározott ellátás összege vitássá válik, az 1907. évi XIX. tc. VII. fejezetében meghatározott mérvű kártérítés iránti igényét a munkaadó ellen a rendes bíróságnál érvényesítse; és ily kereset indításához előzetes büntető eljárás nem szükséges. (Kúria 1915 jún. 22. Rp. VI. 165. sz.) A budapesti kir. tábla: Az elsőbíróság ítéletét megváltoztatja és kimondja, hogy felperes abból az okból, mert az 1907. évi XIX. tc. 82. és 83. §-ában meghatározott előfeltételek fennforgását ki nem mutatta, keresetével el nem utasítható. Indokok: Nem vitás, hogy felperes az alperesnél alkalmazott oly gyári munkás volt, aki az 1907: XIX. tc. 10. §-a 2. bekezdésének rendelkezéséhez képest az Országos Munkásbetegsegélyző és Balesetbiztosító Pénztár útján a balesetbiztosítás kötelezettsége alól ki volt véve. Felperes az őt 1912 január hó 10-én ért balesetből kifolyólag a neki az 1907: XIX. tc. VII. íejezetében meghatározott mértékben járó kártérítés megfizetése iránt indított keresetet. Alperesnek az a kifogása, hogy ez a kereset nem tartozik a polgári perútra, figyelembe vehető nem volt; mert igaz ugyan, hogy a 4616/1910. M. E. R. végső bekezdése akként intézkedik, hogy a rendelet 2. pontja szerint az 1907 : XIX. tc. VII. fejezetének megfelelő ellátások tekintetében a hivatal (vállalat) főnökének meghallgatásával az illetékes miniszter határoz, de sem ez az intézkedés, sem az 1907: XIX. tc. nem nyújt alapot arra, hogy a balesetet szenvedett, vagy igényjogosult hozzátartozói el volnának zárva attól, hogy amidőn akár a kártérítéshez való jog, akár a miniszter által meghatározott ellátás összege vitássá válik, ezt a jogukat polgári peres úton érvényesíthessék és pedig annál kevésbbé, mert az 1907: XIX. tc. értelmében az Országos Perjogi Döntvénytár. II. » 6